Milyen tényezőkön múlik a koncentráción a kémhatáson a vegyi folyamatokon kívül a hatékony tisztítás?

A vegyi hatások egy részéről már beszéltünk- oldódás, koncentráció, pH, - a tisztítószerek megfelelő hatásához ezen kívül szükséges még a megfelelő hőmérséklet, mechanikai hatás, és a behatási idő is. 

Mechanikai hatás? Mi az?

A felületek tisztítására alkalmazott mechanikai behatás a legrégebbi korok óta alkalmazott módszerek egyike- gondoljunk csak az évtizedekkel ezelőtt is honos tisztítási eljárásra a padlósúrolásra- amellyel az akkori időkben professzionális takarítószerek hiányában némi szappan segítségével súrolókefével négykézláb varázsoltak tiszta padlófelületeket.  Szerencsénkre a tudomány és technika fejlődésével ennél sokkal professzionálisabb eszközök és vegyszerek állnak ma már rendelkezésünkre. Munkánk költség és időhatékony lehet, ha tudjuk, milyen eszközök és hatások megfelelő kombinációjának alkalmazásával lehet kevesebb erőfeszítéssel és mégis hatékonyan tisztítani.

Bár ma már nem négykézláb súrolunk padlót, a mechanikai hatásra azóta is szükségünk van, hiszen egy felületre tapadt szennyeződés eltávolításához nem elég csak a tisztítószer vegyi hatása, szükség van hozzá megfelelő eszközre, mely a felület felszínén már feloldódott szennyeződést eltávolítja és a mélyebb szennyeződést is elérhetővé teszi a tisztítószer számára. Ezt a hatást pl.  a felmosás során használt felmosófejjel érjük el, melynek számos kézi változata ismert az egyszerű csavaros moptól a kentucky mopon keresztül a jelenleg elsősorban a professzionális takarításban használt lapos mopig.

Mechanikai hatása van az egyszerű háztartási felmosófejnek vagy a kentucky mopoknak is, de ha átgondoljuk, hogy ezek az eszközök a takarítás során összesen mekkora felületen érintkeznek a felszínnel, - közvetlenül csak a nyél végén a rögzítés helyén - számunkra is nyilvánvalóvá válik, hogy kézi takarítás során a professzionális lapos mop lehet a leghatékonyabb, hiszen a  professzionális lapos mop a tejles felületével -  10 cm szélesen és  mérettől függően 40-50 – 60 cm hosszan -  képes mechanikailag is tisztítani a felszínt.  Nem véletlen tehát a lapos mopok elterjedése a professzionális takarításban. A lapos mop anyagától függően – pamut, mikroszálas, súroló zónás mikroszálas – a különböző mértékű súroló hatást érhetünk el. A legkevésbé ilyen szempontból a pamut mop hatásos, a leginkább pedig azok a lapos mopok, melyek kifejezetten súroló hatású zónákkal rendelkeznek.  

Letapadt, régóta fennálló szennyeződés esetén ahol már a napi egyszerű felmosással nem érünk célt, a megfelelő tisztító hatást különböző színű és a színeknek megfelelő erősségű, erre a célra fejlesztett pad-ekkel vagy kefékkel érhetjük el, melyeknek kézi változata és gépi, egytárcsás súrolóhoz gyártott változata alkalmas az időszakos nagytakarítások, alaptakarítások elvégzésére.

Miért fontos a hőmérséklet?

Szervetlen szennyeződések esetén a - vízkő, mészkőfátyol –a tisztító oldat hőmérséklete kevésbé meghatározó a szennyeződés oldására, hiszen a vízkő oldása kémiai folyamat, mely hőtermeléssel is jár.

Zsíros szennyeződés esetén a magasabb hőmérsékletű tisztítószer-oldat könnyebben oldja a szennyeződést, hiszen a meleg víz megváltoztatja a zsírok olajok állagát, könnyebben hozzáférhetővé teszi őket a tisztítószer számára, melyek így a fizikai folyamatot- oldást könnyebben végzik el.   Érdemes ezért zsíros szennyeződés esetén kézmeleg tisztítószer- oldattal dolgoznunk.

Fontos figyelnünk a hőfokra minden esetben, a túl meleg víz nem eredményez ugyanis mindenképpen jobb tisztító hatást. Szerves szennyeződés esetén vigyázni kell a helyes hőmérséklet megválasztásával, a fehérjék ugyanis- melyek a szerves szennyeződésben megtalálhatóak-  40 fok felett bomlani kezdenek, kicsapódnak a felületen és eltávolításuk sokkal nehezebb lesz, mint alacsonyabb hőfokon.  Javasolt tehát szerves szennyeződés esetén a hideg vizes öblítés a tisztítási folyamat előtt.

Mi is az a behatási idő?

Ahhoz, hogy egy tisztítószer kifejtse a hatását, nem csak a fenti feltételekre, van szüksége. A felületre jutott tisztítószernek érintkeznie kell a szennyeződéssel és azt valamilyen módon oldania, emulgeálnia kell ahhoz, hogy aztán eltávolítsuk a felületről, ehhez pedig mindenképpen idő kell.

A behatási idő betartásának leginkább a fertőtlenítőszerek esetén van nagy fontossága. A gyártók minden fertőtlenítőszer csomagolásán feltüntetik a szer behatási idejét, azt, amennyi ideig a felülettel érintkeznie kell, ahhoz, hogy az adott és csomagoláson feltüntetett baktericid, virucid, fungicid hatását elérje. Abban az esetben, ha nem hagyjuk a felületen állni a szert a megfelelő ideig, a szer nem fejti ki a megfelelő fertőtlenítő hatást így nem garantált a további fertőzések elkerülése.

Az adott, tisztítandó felület esetén a megfelelő tisztasági fok eléréséhez a fenti hatások mindegyike egyidejűleg szükséges. Nem elég a megfelelő koncentráció, kémhatás és összetétel, szükség van a megfelelő hőmérsékletre, a mechanikai behatásra és a behatási idő betartására is. Abban az esetben, ha valamelyik hatás nem tud eléggé érvényesülni- nincs meg a megfelelő hőmérséklet, vagy idő- a többi hatás mértékét kell emelni- növelni kell a mechanikai hatást és a szer koncentrációját. Jól belátható még a padlósúrolásnál is, ha nem elég erős a kefe, akkor több szappan kell, kevés szappan esetén pedig sok négykézlábas súrolás kell.  

A négy hatás (hőmérséklet, kémiai hatás, mechanikai hatás, idő) megfelelő arányával és a takarítás többi szakmai ismeretének elsajátításával  biztosítható a megfelelő tisztítás.