Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Kesztyűk

A kéz az egyik legfontosabb, és a különböző munkák során a leggyakrabban veszélybe kerülő testrészünk, ezért különös figyelmet kell fordítani a védelmére. A kéz védelmére fejlesztették ki a munkavédelmi kesztyűket, melyeknek az elvégzett munkák veszélyei szerint különböző igénybevételeknek kell ellenállnia.

A legjellemzőbb veszélyek és ártalmak:

  • mechanikai hatások: szúró, vágó, dör­zsölő és koptató hatás

  • különféle vegyi hatások: a savak, lúgok, maró anyagok, zsírok, olajok

  • szerves oldószerek, alkoholok, mérgek

  • kontakt és sugárzó hőhatások

  • rezgések

  • áramütés veszélye, az ívhatás, a statikus feltöltődés

  • biológiai tényezők

Védőkesztyűk általános követelményei (MSZ EN 420:2003)

Valamennyi kesztyűnek meg kell felelnie az MSZ EN 420:2003-as szabványnak és biztosítani kell a kéz megfelelő mozgásképességét.

A védőkesztyűk legjelentősebb csoportja bőrből készült, amelyet igénybevételük szerint szokás megkülönböztetni.

A védőkesztyű-alkatrészek egybeszabottak, vagyis (toldás nélküli) egy darabból készülnek. A védő­kesztyűk mandzsettás vagy anélküli, továbbá bélelt vagy béleletlen kivitelűek lehetnek. Készülhetnek tenyérbe hajló vagy oldalirányban elhelyezett (fregoli szabású) hüvelykujjrésszel. Bármely részükön elhelyezhető helyi szilárdságot, illetve védelmet növelő kierősítő alkatrész, (erősíték).

A bőrből készült termékek nem moshatóak, vegyileg nem tisztíthatóak. Tárolni száraz, hűvös, szellős helyen kell, jellemzően száraz körülmények között használhatók.

A kézvédő eszközök közé az egyujjas, a két- és a háromujjas kesztyűk, valamint az ötujjas kesz­tyűk, a tenyér-, a kar- és az alkarvédők, a csuklószorítók, az érmelegítők, valamint az ujj- és vállvédők tartoznak.

A védőkesztyűk védőképessége

A védőképesség meghatározása a kézvédők esetében azon kockázatok paramétereinek konkrét megadásával történik, amely ellen biztonságosan használhatóak.

A védőkesztyűk védelmi szintje

A védőkesztyűk esetében a védelmi szint az a szám, amely meghatározza az adott szinthez tartozó védelmi képességet. A legtöbb esetben a védelemnek 5 szintje állapítható meg, ahol a nagyobb szám nagyobb védelmi képességet jelöl. A 0 szint azt mutatja, hogy a kesztyűt nem vizsgálták, vagy az egyedi veszélyforrással szemben nem mutat védelmet.

Jellemző alapanyagok

Az alapanyagok a védőképességtől függően:

  • mechanikai hatások esetében elsődlegesen bőr, textil-bőr, textil-műbőr,

  • hasítékbőr-műbőr-textília kombináció

  • vegyi hatások ellen gumi (pl.: nitril, latex), műbőr (pl.: olaj ellen)

  • hőhatás esetén bőr, textil, kerámia (hő ártalom elleni védelemre műbőr alkatrészű vagy visz­kóz-,illetőleg műszáltartalmú textíliából készült védőkesztyű nem alkalmazható)

  • rezgések hatása ellen kombinált, bélelt kivitelű, többrétegű alapanyag a megfelelő

  • elektromos hatások ellen gumi (elektromos áramütés),

  • textilalapra mártott szintetikus latex (sztatikus feltöltődés), bőr (ívállóság)

  • biológiai hatások ellen természetes vagy natúr latex

Az előző felsorolás természetesen a teljesség igénye nélküli, hiszen az előforduló alapanyag kombinációk száma ennél jóval több.

A védőkesztyűk kiválasztásánál követendő szempontok

  • a veszély és ártalom típusának és mértékének való megfelelés, különös tekintettel azok egyidejű jelenlétére,

  • a kézben tartott tárgy(ak) formájának és méretének esetleg anyagának, felületének (nedves, száraz, ér­des, sima, hideg vagy meleg) figyelembevétele

  • a munkavégzés közben tett mozdulatok jellege (kifinomult vagy durvább fogások szük­ségesek-e)

  • a környezet hatása

A munkavégzéshez igazodó, szükséges mértékű érzékelést minden kézvédő eszköznek le­hetővé kell tenni, mivel a tárgyak  nem  biztonságos megfogása balesetet okozhat. A munkához mindig megfelelő minőségű, formájú és méretű védőkesztyűt kell hasz­nálni. A varrások, ragasztások folyamatosságát, az alkatrészek felerősítettségét, a fémrészek rozs­damentességét és épségét használat előtt ellenőrizni kell.

Az egy darabból készített védőeszközt soha nem szabad megtoldani! Tisztításnál, ápolásnál követni kell a gyártó útmutatásait!

A személyi védőeszközökkel szembeni követelmények műszaki leírását szabványok adják meg 

melyek közül a kesztyűkre elsősorban az alábbiak vonatkoznak: 

EN 374 - Vegyszerek és mikroorganizmusok ellen védő kesztyűk
EN 388 - Mechanikai ártalmak ellen védő kesztyűk
EN 407 - Hőártalom ellen védő kesztyűk
EN 420 - Általános követelmények
EN 421 - Ionizációs sugárzás ellen védő kesztyűk
EN 455 - Orvosi, egyszer használatos kesztyűk
EN 511 - Hideg ellen védő kesztyűk
EN 659 - Tűzoltó kockázat
EN 1082 - Késvágások elleni kesztyűk
EN 10819 - Antivibrációs védőkesztyűk
EN 60903 - Villamos feszültség ellen védő kesztyűk

Kesztyűnél is nagyon fontos a CE minősítés

A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen egy jelzés a hatóságok felé. A logó azt tanúsítja, hogy az így megjelölt termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, előírásoknak.

Hogy milyen módon? Egyrészt úgy, hogy a gyártó– vagy a termék Európai Unión belüli első forgalmazója – a megfelelőségi tanúsítvány aláírásával személyesen felelősséget vállal az iránt, hogy a termék teljesíti a rá vonatkozó követelményeket. Másrészt a hatóság kérésére be tudja mutatni a termék műszaki dokumentációját, illetve – amennyiben szükséges– az EK típusvizsgálati tanúsítványt.

A termékeinkkel dolgozó cégek munkatársainak munkájuk során elsősorban vegyi és biológiai hatásoknak ellenálló, olajoktól, baktériumoktól, gombáktól, vírusoktól testnedvektől és különböző mechanikai behatásoktól védő kesztyűkre van szükségük.

  • Szemétbegyűjtéshez, szállodákban a használt ágynemű lehúzáshoz elég egy latex orvosi egyszer használatos gumikesztyű

  • Takarításhoz ajánlott vegyszerálló gumikesztyű, pl. Vileda Multipurpose

  • Mosogatáshoz könyékig érő mosogató kesztyű - nitril alapanyagú 

Védőkesztyű használatakor célszerű betartani a színkódolást

mely szerint:

  • piros kesztyűt használunk  WC tisztítás, mosdó kagyló takarítás, fürdőkád tisztítása során

  • kék kesztyűt használunk  tükör, üveg takarítása során

  • zöld kesztyűt használunk bútortisztítás során

  • sárga kesztyűt használunk fürdőkád, zuhanykabin takarítása során

Mechanikai veszélyek elleni védőkesztyűk (MSZ EN 388:2003)

A mechanikai veszélyek ellen védő kesztyűknek elsődlegesen meg kell felelniük az MSZ EN 420:2003 szabvány követelményeinek.

A kesztyűk viselkedését a dörzsöléssel, a késvágással, a szakítással és az átlyukasztással szembeni ellenállásuk alapján védelmi szintekkel jelölik. A védelmi szintek száma 4, kivéve a késvágással szembeni ellenállást, ahol 5 szintet különböztet meg a szabvány. A szabvány utal arra, hogy a védőkesztyűket a védelmi szintek legkisebb követelményeinek megfelelően soroljuk osztályba, de ehhez nem tartozik további elhatárolási szempont, így a védelmi szint meghatározása és az osztályba sorolás ugyanazt jelenti.

Azoknál a védőkesztyűknél, amelyeknél szükséges, a felhasználás szempontjából el kell vé­gezni az ejtővágással szembeni ellenállás vagy az antisztatikus tulajdonságok vizsgálatát. (Ez utóbbi értéke legalább 106 és legfeljebb 109 lehet.)

Megjelölés

A védőkesztyűket elsődlegesen az MSZ EN 420:2003 szerint kell megjelölni, a mechanikai veszélyre vonatkozó jelképpel együtt. A jelkép a védelmi képesség képszerű kifejezője, amelyet négy számjegy követ:

  • az első számjegy a kopásállóság alapján meghatározott védelmi szintet jelöli,

  • a második a késvágással szembeni ellenállási szintet,

  • a harmadik a továbbszakítással és

  • a negyedik az átlyukasztással szembeni ellenállási szinteket jelöli.

Ha a védelmi szint az 1. oszlopban látható legkisebb érték alatt van, akkor a feltüntetendő számjegy „0" lesz. Két különleges jelkép szolgál az ejtővágással szembeni ellenállás és az antisztatikus tulaj­donságok jelzésére.

Kesztyűk jelölése:

A védelmi szint és védelmi fokozat kapcsolata ezen védőkesztyűk esetében

A szabvány ismertetett védelmi szintjeinek száma elérheti az 5-öt. Az egyéni védőeszközök nyolc-számjegyű típusszám-rendszere - ami lényegesen korábbi alkalmazású, mint a szab­vány hazai bevezetése - a 8. kódhelyen a védelmi fokozat bemutatására szolgál. Noha ez az egy kódhely elvileg alkalmas lenne a védőkesztyűk ismertetett öt védelmi szintjének reprezentálására, a gyakorlatban a típusszám csak három védelmi fokozatot különböztet meg. Ennek megfelelően a védelmi szintek is három csoportra osztva kerülnek a típusszámban bemutatásra, a következők szerint:

  • 1. és 2. védelmi szint = 1 védelmi fokozat,

  • 3. védelmi szint =2 védelmi fokozat,

  • 4. és 5. védelmi szint = 3 védelmi fokozat

Fontos tudni, hogy a védőkesztyűk esetében is számolni lehet avulási idővel. Abban az eset­ben, ha a kesztyű védelmi képességét az öregedés jelentősen befolyásolja, vagyis ha a kesztyű gyártását követően és a használatba vétel előtt egy éven belül a védelmi szint eggyel vagy többel csökken, akkor a kesztyűn és a csomagoláson az avulási időt jelezni kell.

Védőkesztyűk hideg ellen (MSZ EN 511:2006)

A kesztyű védelmét az áramlással vagy vezetéssel terjedő hideg ellen tervezik -50°C hő­mérsékletig.

A konvektív hideg ellen a hőszigetelési értéket és a kontakt hideg elleni hőállósági értéket 1-4 között terjedő védelmi szintben adják meg. Megjelölésében a konvektív hideg, kontakt hideg és a vízállóság védelmi szintjét kell meg­adni. (A vízállóság „1." Védelmi szintjét csak akkor kell feltüntetni, ha a vizsgálat szerint megfelelőnek bizonyult.)

Termikus veszélyek ellen védő kesztyűk (MSZ EN 407:2004)

A védőkesztyű a hő-, illetőleg a tűzhatás következő formáinak egyike vagy több változata ellen a kezet védi: tűz, kontakt hő, átadott hő, sugárzó hő, olvadt fém kismértékű fröcskölése vagy nagy mennyisége.

A 3-as és a 4-es teljesítményszintnek megfelelő védőkesztyűk úgy készülnek, hogy veszély-esetén könnyen lehúzhatók legyenek.

Védőkesztyűk tűzoltók részére (MSZ EN 659:2005)

A védőkesztyűk hosszúsága eltérő az általános méretektől, a speciális igénybevétel miatt.

Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998)

A kesztyű egy vagy több anyagrétegből állhat. A külső ionizáló sugárzás (röntgen-, alfa-, béta-, gamma- vagy neutron) elleni védelem ese­tében a kesztyű tartalmazhat ólmot (PbO, Pb3O4) vagy más nehézfém-elemet védőközegként egy, vagy több rétegben.

A radioaktív szennyeződés elleni védelem esetében a szennyeződések természetétől, vagy állapotától (porok, gázok, folyadékok vagy elegyek) függően a szükséges védelem elérhető a kesztyű megfelelő áthatolhatatlanságával. Különleges vizsgálatok lehetnek a vegyszerállóság és a sugárzásállóság, melyek elvégzése igény szerint történik.

Késvágás és szúrás elleni kesztyűk ( EN1082):

Késvágás- és szúrás ellen az ötujjas húsipari lánckesztyű alkalmas. Alapanyaga korrózió­álló acélból készül, egymásba fűződő szemekkel. Ezáltal a védőképesség mellett az anyag szükséges hajlékonysága és a kéz felületére, illetőleg hajlataiba történő felfekvés is biztosí­tott, az ujjak és a kéz mozgatásának akadálymentessége érdekében. A kesztyű megfelelő rögzítését a használó csuklóméretéhez állítható pánt biztosítja, amelynek kialakítása olyan, hogy az csak akaratla­gos emberi beavatkozásra működik. Sérült láncszemet tartalmazó vagy korrodált lánckesztyűt nem szabad használni.

Rezgések elleni kesztyűk (EN10819):

Rezgések hatása ellen védelmet biztosító kesztyűk különböző vastagságú (1/8" és 3/16"-os viszkóz-elasztikus polimer) rezgéscsillapító betéttel vannak ellátva. A rezgéscsillapító beté­tek teljesen burkoltak. A csukló méretének megfelelő rögzítést a védőkesztyű kézhát részén bevarrt gumi biztosítja (különböző méretben készülnek.)

Valamennyi típus védelmet nyújt maximum 1300 m/sec² impulzus értékű lokális ütésjellegű rez­gések hatása ellen, de a csillapított rezgés érték és a csillapítási hányados típusonként (cikk­számonként) eltérő értékű. Az 1/8"-os betéttel konfekcionált típus folyamatos jellegű 50 m/sec² impulzus értékű rezgésexpozíció esetén is használható. A védőkesztyűket csak a típusra meghatározott hőmérsékleti környezetben szabad használni.

Vegyszerek ellen védő kesztyűk (EN 374):

Vegyi oldatba merített tárgyak mozgatásához hosszú szárú, vegyszerálló védőkesztyűt kell viselni. A gumi, műanyag, illetve nem légáteresztő alapanyagból készült, valamint a sav- és lúgálló védőkesztyűt használat előtt belül síkporral be kell szórni.

A feszültség alatti munkákhoz használt kesztyűk előírásai (MSZ EN 60903:2004)

Hat különböző villamos jellemzőjű kesztyűosztály van, amelyek jelölése a következő:

  • 00 osztály (bézs, 0,50 mm),

  • 0 osztály (piros, 1,00 mm),

  • 1 osztály (fehér, 1,50 mm. 34 kV),

  • 2 osztály ( sárga, 2,30 mm, 52 kV,

  • 3 osztály (zöld, 2,90 mm, 69 kV),

  • 4 osztály (narancs, 3,60 mm, 86 kV).

Igénybevétel szerint megkülönböztetünk:

  • Saválló - A

  • Olajálló - H

  • Ózonálló - Z

  • Nagy mechanikai ellenálló képességű (nagy igénybevételű) - M és ezek kombinációi,

  • Nagyon kis hőmérsékletre szánt kesztyűk - C

  • Szigetelőanyagú karvédők feszültség alatt végzett munkához (Különleges és specifikus eszközök)

Meg kell győződni arról is, hogy a szabványban előírt ellenőrző vizsgálatot a védőkesztyűn elvégezték-e. Az 1, 2, 3 és 4 osztályú kesztyűket 6 hónapon belül időszakos vizsgálatnak kell alávetni akkor is, ha azokat ez időközben raktárban vagy más helyen csak tárolták.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Működési terület Technológia