Mosási szolgáltatás

A szolgáltatás keretében végzett mosás során a háztartásban végzett mosási munkafolyamatokon kívül még egyéb műveleteket is el kell végezni.

A gépi mosást megelőző műveletek:

Átvétel (vállalás), üzemi átvétel, termékek jelölése

Átvétel során  során a vállalkozó átveszi bizonylat ellenében a szennyes tisztítandó textíliát a megrendelőtől.. Amennyiben a mosást nem a helyszínen végzik, a megrendelőktől átvett tételeket szállítólevél kíséretében a tisztítás helyszínére szállítják ahol tételesen ellenőrzik és regisztrálják a mosandó textiliát. Annak érdekében, hogy a megrendelő a tisztítás végén  az általa beadott ruhadarabot kapja vissza, az átvett textíliákat bejelölik a manapság már szinte kizárólagosan alkalmazott gépi jelölőszalagos módon. Közületi textileknél megszokott az ún. emblémajelölés mosásálló festékkel.

Osztályozás (válogatás)

Ez a munkafolyamat az üzemi átvétellel és a jelöléssel összekapcsolt művelet. A jelölést végző dolgozó a textíliák gépi mosás technológiai igénye szerint a következő szempontok szerint válogatja a már megjelölt textíliákat:

Szennyezettség:

• kevésbé szennyezett
• normál szennyezett
• túl szennyezett

Szín: 

• fehér
• világos
• sötét

Árufajta

• ágynemű
• asztalnemű
• konyharuha
• ing
• testi fehérnemű
• törölköző stb.

Alapanyag:

• pamut
• kevert szálas
• szintetikus

A mosási minőség szempontjából kedvező a minél pontosabb, több szortimentű válogatás. Az azonos szortimentbe tartozó darabokból a mosógépek technológia szerinti befogadóképességének megfelelő súlyú csomagokat kell készíteni. 

Gépi mosás

A gépi mosás a szolgáltatás alaptevékenysége.

A mosóhatást befolyásoló kémiai és mechanikai hatásokról  mosható textil tudásbázis tartalmunknál olvashat részletesebben. A mosóhatást befolyásoló kémiai és mechanikai hatások figyelembevételével és technológiai kísérletek elvégzésével dolgozhatók ki a minőség és a gazdaságosság szempontjából legeredményesebb mosási eljárások. A gépi mosás folyamata több részműveletből áll. A mosás folyamatát és minden paraméterét a technológiai leírás rögzíti. Egy-egy technológiai leírás adott géptípusra és adott szortimentre érvényes.

A mosógép rendszere, felépítése alapvetően befolyásolja a technológiát. Más-más eljárás alkalmazható a fehér és a színes, a természetes és a szintetikus szálas anyagból készült fehérneműkre, és a szennyezettség mértékétől függően ezek a technológiák egyes paramétereikben különböznek egymástól.

A technológiai paraméterek:

• a flottaarány (fürdőarány),

• a hőmérséklet,

• az időtartam,

• a vízminőség,

• a segédanyag (mosószer, fehérítőszer, öblítőszer, keményítő).

Flottaarány

A flottaarány (egységnyi száraz ruhasúlyra számított mosófürdő mennyisége, l/kg) a mosás közben érvényesülő mechanikai hatást befolyásoló paraméter.

Alacsony flotta növeli a mechanikai hatást, a magas flottánál a sulykolóhatás csökken. Az egyedi mosógépeknél az 1:5 flottaarány az optimális a mosási részfolyamatban, ennél magasabb szükséges az áztatásnál, az öblítési folyamatban vagy a mechanikai hatásra érzékeny szintetikus-kevert szálas áru mosási részfolyamatában.

Az előírt flottaarányok betartása a mosási minőség, a szennyeltávolítás és a jó öblítettség szempontjából meghatározó, ezért ennek rendszeres ellenőrzése napi feladata a mosást végző dolgozónak.

Hőmérséklet

Magas hőmérsékleten a textíliák jobban károsodnak, mert a szálak duzzadása is fokozódik, így a mosási folyamat kémiai és mechanikai hatására érzékenyebbé válik. A hőmérséklet növelésével nő a színes áru színkárosodásának veszélye is, egyes (hőérzékeny szintetikus) szálak nagyfokú alak- és méretváltozást szenvednek.

A technológia kialakításánál mindezt, valamint a gazdaságosságot (energiatakarékosság) is figyelembe veszik. A mosási eredmény szempontjából jelentős szerepe van a hőmérséklet flottánkénti változásának. Az előmosásnál vagy áztatásnál fontos, hogy a hőmérséklet a hálózati víz hőmérsékletéről lassan és fokozatosan emelkedjen maximálisan 60 °C-ig. A száraz ruhán lévő szennyeződés hirtelen magas hőmérséklet hatására „beleég” a textíliába. Különösen a fehérje szennyeződésekre jellemző a hőhatásra bekövetkező koaguláció, és ezeknek a kicsapódott fehérjéknek az eltávolítása, kimosása az esetek többségében nem jár sikerrel.

Időtartam

A mosási részfolyamatban az optimális időtartam 8–10 perc, amely a fürdő felmelegítéséhez szükséges idővel hosszabbodhat. A túl hosszú idő gazdaságtalan és a minőség szempontjából is kedvezőtlen. Az öblítési részfolyamatokban az optimális időtartam 3–5 perc. 

A víz minősége

A mosáshoz ivóvíz tisztaságú víz használható. A mosási részfolyamatokhoz és az első két öblítőfürdőhöz célszerű a lágy (lágyított) víz használata. A korszerű mosószerek kevésbé érzékenyek a víz keménységét okozó sókra mint a szappan, ezért 10 NK° vízkeménység mellett még jó mosási eredmény érhető el. Ennél keményebb vizeket felhasználás előtt lágyítani szükséges, ellenkező esetben nagyobb mosószer-felhasználással és különösen hatásos öblítéssel kell a mosást végezni.

Az öblítési folyamat utolsó két fürdőjéhez érdemes lágyítatlan vizet felhasználni, ez kedvezően befolyásolja a mosott áru fogását.

Mosó- és segédanyagok

A technológia rögzíti az adagolandó mosószerek, segédanyagok fajtáját, adagolásának helyét és mennyiségét. A segédanyagok mennyisége kifejezhető %-ban, a száraz ruha súlyára számolva, vagy g/l-ben, ha a mennyiségét a fürdő térfogatára vonatkoztatják.

A számított mennyiségeket súly, ill. térfogat szerint is célszerű megadni azokban a technológiai utasításokban, amelyet a mosógép kezelője alkalmaz. A modern 21. századi technológia elterjedésével a mosógép kezelője már távolról is felügyelheti és vezérelheti online eléréssel a mosást. Adagolásról automata gépeknél a megfelelő adagoló segítségével a technológia szerinti időpontban a programautomatika gondoskodik.

A gazdaságos üzemeltetés és a jó minőség elérése szempontjából is fontos, hogy csak a szükséges mennyiségű mosósegédanyag kerüljön felhasználásra.

A mosási technológia részfolyamatai

Áztatás vagy előmosás

Az áztatás túlszennyezett áruknál alkalmazott folyamat. Egyes áruféleségeknél (véres, sáros ruháknál) a jó mosási hatás biztosítására elkerülhetetlen a hideg vizes áztatás, ezt azonban hosszabb ideig álló flottában célszerű végezni.

A gépi mosás folyamatában áztatás helyett általánosságban elterjedt az előmosó fürdő alkalmazása. Az előmosó fürdő feladata az áru tökéletes nedvesítésén kívül a kisebb erővel tapadó pigmentszennyeződések, valamint a fehérjefoltok eltávolítása. Erősen szennyezett árunál, pl. olajos munkaruha, sáros, poros áru, az előmosás után rövid közbenső öblítés javítja a mosási minőséget. 

Tisztára mosás vagy második mosás

Ez a részfolyamat biztosítja a teljes szennyeltávolítást. Maximális hőmérséklete fehér áru mosásánál 80–90 °C, színes árunál 60 °C. Az alkalmazott fürdőarány 1:5, amely 1:14-es dobleterhelésnél (töltésaránynál) a legkedvezőbb mechanikai hatást biztosítja. 

Öblítés

Több, egymás után alkalmazott öblítőfürdő alkalmazását jelenti. Feladata, hogy az előző fürdőből a kötött flottaként visszamaradó mosólében lévő szenynyeződést és mosószermaradványokat felhígítsa és tökéletesen eltávolítsa. A ruhában visszamaradó rész ugyanis a textília elszíneződését, vegyi károsodását és a maradék anyagok bomlása miatt kellemetlen szagát is okozhatja.

Az öblítés ellenőrzése egyszerű pH-méréssel történik. Jó öblítésnél az utolsó öblítő pH-ja nem lehet nagyobb 7-nél. Az öblítőfürdők száma csökkenthető a visszamaradó mosószerek és segédanyagok kémiai „megsemmisítésével”.

Az öblítőfürdők 3–5 min időtartamúak. Az utolsó öblítőfürdőbe adagolhatók a helyi szokásoktól és igényektől függően a különböző appretúraanyagok (fogásjavító keményítő- vagy lágyítószerek, illatosítóanyagok, antisztatizálószerek, optikai fehérítők stb.). 

Fehérítés

A magas fehérségi fok a megrendelőnek a mosott áruval szembeni igénye. Ez rendszerint külön segédanyag, fehérítőszer adagolásával érhető el vagy egyes esetekben olyan korszerű mosószerek alkalmazásával, amelyek komponensként oxidatív fehérítőszert is tartalmaznak. Az utóbbinál a fehérítés a mosószerrel együtt adagolt fehérítőszer hatására következik be. A mosás közbeni fehérítésre oxidatív fehérítőszert (hidrogénperoxidot vagy nátriumhipokloritot) alkalmaznak. A fehérítőszer fajtájától függ, hogy a mosási folyamat melyik fázisába és milyen mennyiségben adagolják.

Mosási technológiák

Tekintettel a mosandó áruk sokféleségére (fajta, szín, szennyezettség), általános érvényű mosási technológia nem adható meg. Minden esetben az üzemi körülmények és az adottságok figyelembevétele mellett alakítható ki a legmegfelelőbb technológiai eljárás. Általánosságban elmondható, hogy az alábbi halmazokhoz dolgoznak ki elsősorban egyedi technológiát. 

• Színes áru mosása
• Fehér áru mosása
• Szintetikus áruk mosása
• Munkaruha mosása
• Köpenymosás
• Olajos munkaruha mosása

Centrifugálás

A korszerű mosó-csavarógépeken ez a munkafolyamat nem kíván külön berendezést, a hagyományos gépben kimosott áru víztelenítése viszont külön berendezésben, centrifugában történik. A centrifugálás ideje 15–20 min, a géptípustól és a csavarandó árufajtától függően (pl. szintetikus árunál rövidebb). Centrifugálás után az áruban visszamaradó nedvesség légszáraz ruhasúlyra számolva nem lehet több 40–45%-nál, mert az a következő munkaműveleteknél problémát, időtöbbletet és termikus energiát jelent. A kimosott és centrifugált áru további feldolgozása történhet:

• szárítás,
• kalanderezés,
• kézi vasalás,
• présvasalás

segítségével. Ezeket a műveleteket a nedves áru szétválogatása és előkészítése előzi meg.

Előkészítés

Az előkészítés során bizonyos mértékű felületi simaságot biztosítanak és a feldolgozás további menetének kedvező formára rakják össze vagy hajtogatják a textíliákat. Az előkészítés nehéz munka, mely kellő gondossággal végezve, alapja a további jó üzemmenetnek. Ma már különböző típusú gépi berendezések (előkészítő, rázógépek) állnak rendelkezésre, melyek nagy teljesítménnyel és jó minőséggel dolgoznak.

Szárítás

A szárítást forgódobos hőlégszárítóban végzik, egyes kényes áruknál esetleg vállfára függesztve, termes szárítóban vagy egyéb korszerű berendezésben (hot box).

A szárítás mértékétől függően beszélünk:

• előszárításról, amelyet még további megmunkálás követ (pl. gépi vagy kézi vasalás),

• teljes szárításról, amely végére a textilek szekrénykész állapotúvá válnak (pl. frottíráruk, törülközők és köpenyek, atlétatrikók stb.).

A szárítás ideje a gép normál leterhelésénél 15–20 min.

A szárítás időtartama függ a ruha

• súlyától,

• nedvességtartalmától,

• a levegő hőmérsékletétől és áramlási sebességétől,

• a relatív légnedvesség-tartalomtól és

• a készülék felépítésétől, nevezetesen attól, hogy az milyen mértékben teszi lehetővé a meleg levegő átáramlását a nedves ruhán.

A gép túlterhelésével a szárítási hatásfok az áru tömörödöttsége miatt erősen leromlik, a szárítási idő lényegesen meghosszabbodik, gazdaságossági szempontból tehát ezt minden esetben kerülni kell.

Kalanderezés

A sima textíliák (ágynemű, asztalnemű) végső megmunkálási módja. A gépi berendezésen a szárítás és a vasalás egy műveletben történik.

A jól kalanderezett áru sima, gyűrődésmentes felületű és légszáraz állapotú, deformációmentes.

A sima, vasalt felület egyik biztosítéka az áru helyes berakása a kalanderadagoló oldalán. Az előre elkészített és kirázott árut fajtánként szétválogatva (lepedő, párnák, terítők stb.) ún. rázóbakokra vagy asztalokra helyezik. Az áru adagolása a kalander vivőszalagjaira mindig kellően kihúzva, kisimítva történik.

A kalanderek termelékenység szempontjából a legjobban igénybevett gépei a mosodának.

A kalanderen áthaladt árut fajtánként meghatározott méretre, formára össze kell hajtogatni. A hajtogatást kézi erővel vagy hajtogatógép segítségével végzik. A hajtogatógépek egyes típusai kereszt-, mások hossz- vagy kereszt- és hosszirányú hajtogatást végeznek.

A hajtogatást a helyi szokásoknak megfelelő, pontos méretre kell készíteni úgy, hogy az áru összerakása és csomagolása esztétikailag is elfogadható legyen. Azonos fajta árut azonos végméretre hajtogatnak. A szépen összehajtogatott darabok élei fedik egymást, a hajtások merőlegesek és a hajtott részek gyűrődésmentesek. A hajtogatásnál a jelölés az összehajtott fehérnemű felső részére, jól látható helyre kerül.

Présvasalás

A présvasalás különböző célgépek segítségével történik. Nagy termelékenységgel és jó hatásfokkal működő gépeket konstruáltak a bonyolultabb (férfiing, munkaköpeny) és a sima áru vasalására is. Présvasalógépekre a csavarás után kiválogatott és gondosan előkészített, kirázott, nedves ruha kerülhet. A kalanderhez hasonlóan a vasalás és a szárítás művelete a berendezésben egyidőben zajlik le. A présvasalógépek (ingvasaló, köpenyvasaló) általában több egységből állnak, melyek az áru más-más részeinek vasalását végzik.

A megfelelő vasalási minőséget a nedvesség, a nyomás és a hőmérséklet együttes alkalmazása biztosítja. A gépeken beállított nyomás és hőmérséklet változtatható a vasalandó ruhadarabok tulajdonságának megfelelően.

Kézi vasalás

Kézi vasalást igényelnek a piperemosásra vállalt fehérneműk, valamint a gyermekruhaneműk.

Szortírozás

A megmunkált, szekrénykész állapotú ruhaneműt a jelzés alapján vállalási tételekre szétválogatják.. A hiánytalan tételeket egyeztetés után csomagolják.

Csomagolás

A megmunkált árut a csomagolóburkolat védi a tárolás és a szállítás közbeni elszenynyeződéstől. A fokozódó igények szükségessé teszik a korszerű csomagolás biztosítását, mely nemcsak a szennyeződéstől védi az árut, hanem annak esztétikai színvonalát is emeli. A csomagolóberendezésekkel, melyek csomagolóanyagként polietilén fóliát alkalmaznak, gyorsan és esztétikusan végezhető csomagolás.

Expediálás

Az egy-egy vállalóhely részére kiszállítandó, csomagolt tételekről szállítóleveleket állítanak ki és gépkocsikon a tiszta, megmunkált árut a megfelelő vállalóhelyre szállítják, ahol a megrendelő felek a vállalási jegy ellenében átvehetik.

A mosás minőségének ellenőrzése

A mosás minőségének ellenőrzése szorosan kapcsolódik a mosási folyamathoz és gazdasági szempontból elengedhetetlenül szükséges. A minőség ellenőrzéshez fel kell tárni azokat a helyeket, ahol az ellenőrzés a leghatásosabb és ahol a hiba megállapítása után még kellő időben és helyen a elvégezhető javítás. Nem jó az ellenőrzés akkor, ha csak a hiba regisztrálására terjed ki, de a megelőzést és a korrigálást nem teszi lehetővé.

Az ellenőrzés lehet:

• rendszeres és
• időszakos

A rendszeres ellenőrzés alapja, hogy az üzem gépekre és árutípusokra kidolgozott technológiákkal rendelkezzen. Ennek betartását kell időről-időre ellenőrizni. Időszakos vagy szúrópróbaszerű ellenőrzésre kerülhet sor pl. új technológia vagy gép beállításakor, amelynek gyakoriságát és alkalomszerűségét attól függően választják meg, hogy milyen nehézségeket vagy problémákat kell ezzel kapcsolatban megoldani. Ennek feltétele, hogy az új technológia bevezetésének nehézségeit és helyi problémáit az ellenőrzést végző jól ismerje.

Az ellenőrzés lehet:

• üzemi vagy

• laboratóriumi ellenőrzés.

Az üzemi ellenőrzéshez tartozik a mosandó ruha tárolásának, válogatásának, az ellenőrző műszerek működésének, a mosófürdők elkészítésének, a mosási technológia betartásának a helyszíni vizsgálata.

Ugyancsak fontos a mosás utáni árukezelésnek és kikészítésnek a víztelenítés módjának és idejének, a vasalás, kalanderezés hőmérsékletének és minőségének ellenőrzése is. Ezek helytelen végzése megsemmisítheti a jól végzett mosás eredményét.

A laboratóriumban azok az ellenőrző mérések végezhetők el, amelyek a technológiai folyamatból vett mintákon mérhetőek. Ilyenek a kontrollcsíkvizsgálat és a mosófürdők vizsgálata.

Teljes körű ellenőrzést az üzemi és laboratóriumi vizsgálat együtt biztosít. Az ellenőrzés helyének és idejének megválasztásához az alapvető szaktudáson túl rendelkezni kell az üzem technológiájának – bizonyos mértékig szakembergárdájának – ismeretével, valamint az ellenőrzéshez szükséges objektív és szubjektív mérőmódszerekkel.

A szennyeltávolítás elméleti alapjai

A használatban a textíliák különböző hatásoknak vannak kitéve, aminek következtében rövidebb-hosszabb idő alatt oly mértékben szennyeződnek, hogy rendeltetésre (viselésre) alkalmatlanná válnak.

A textiltisztítás két alapvető ága a mosás és a vegytisztítás. A mosást vizes (poláros) közegben, a vegytisztítást szerves oldószerben (apoláros közeg) végzik. A textília fajtája, alapanyaga, esetenként a szennyezettség mértéke vagy típusa határozza meg, hogy mosást vagy oldószeres tisztítást célszerű alkalmazni (pl. a pamut fehérnemű, az ágynemű mosással, a felsőruházati termékek túlnyomórészt oldószeres tisztítással kezelhetők, de erősen sáros felsőruhát csak mosással lehet kitisztítani).

 A szennyeződés

A textíliákon lévő szennyeződés sohasem homogén, a különböző anyagok változó összetételben jelennek meg és mosáskor ezeket együtt kell eltávolítani.

A szennyeződés összetétele, a szennyezettség mértéke függ a textília rendeltetésétől (ágynemű, lakástextil), a felhasználói szokásoktól (igényesség) és a környezettől (ipari területek, nagyvárosok, tiszta levegőjű hegyvidék).

A szennyeződések több szempont szerint csoportosíthatók.

Kémiai karakterük alapján lehetnek szerves anyagok (zsírok, olajok, színezékek) vagy szervetlenek (fémek, sók, por stb.).

Halmazállapotuk szerint szilárd, képlékeny (gyantaszerű) vagy folyékony anyagok.

Oldhatóságuk alapján beszélhetünk vízben oldódó, szerves oldószerben oldható, emulgeálható vagy fermentálható és oldhatatlan (por) szennyezőről.

A szennyeződés kötődése a textíliához

A szennyeződés kötődését és ezzel együtt az eltávolíthatóságát jelentősen befolyásolja a szennyhordozó textília nyersanyaga. A cellulózszálon erőteljesebben kötődnek a vizes közegű szennyeződések, a csekély nedvszívó képességű szintetikus szálak a vízben oldódó szennyeződéseket kevésbé kötik meg, a zsír-olaj jellegűeket azonban mintegy „beolvasztják” magukba.

A tapadást befolyásolja a szenny és a textília elektrosztatikus töltése. Az elektromosan jól töltődő szintetikus szálak az eltérő töltésű szennyrészecskéket vonzzák.

A textília szálszerkezetének szintén hatása van a szennykötődés mértékére. A sima felületű szálakon kevésbé tud megtapadni az azonos méretű szennyeződés, mint a durvább felületen.

A textíliák nemes kikészítése, miután esetenként jelentős mértékben meg változtatja a szál eredeti tulajdonságait, a szennykötődésre is hatással bír.

Egyes kikészítések pedig kifejezetten abból a célból készülnek, hogy a textília tisztántartását, kezelését megkönnyítsék (pl. Soil Realise szennyeleresztő vagy Scotchgard szennytaszító kikészítés).

A szennyeződések fizikai vagy kémiai erőkkel kötődnek a textíliákhoz, ezért a szennyeződések egy része mechanikai úton, porolással, keféléssel, dörzsöléssel, más részük fizikai-kémiai úton vagy kémiai átalakítás után távolítható el.

A mosási folyamatban érvényesülő hatások

A textíliák nedvesedőképessége a mosás szempontjából alapvető. A textíliáknak azt a tulajdonságát, hogy a kapillárisaiba vizet képes felszívni, nedvesedésnek hívjuk.

Nedvesedéskor a textília – levegő határfelület helyett textília – víz határfelület keletkezik. A textília és a víz felületén ható erők ennek a kölcsönhatásnak a mértékét befolyásolják. Ilyen a felületi feszültség, amely a folyadékmolekulák közötti vonzást erősíti és a szövetfelülettel való kölcsönhatást akadályozza. Itt van szerepük a mosószereknek, mint felületaktív anyagoknak.

A felületaktív anyagok molekulái úgy oszlanak el az oldószerben, hogy koncentrációjuk a határfelületen nagyobb, mint az oldat belsejében, és az oldószer felületi feszültséget csökkentik. Ez a hatás koncentrációfüggő és bizonyos értékhatárok között optimális.

A jó hatékonyságú mosószerek a víz felületi feszültségét 72 din/cm-ről 30–40 din/cm értékre csökkentik. A mosóoldat és a textília intenzív érintkezése indítja el a mosási folyamatot.

A textílián lévő szennyet a mosószeroldat (mosófürdő) fellazítja, majd a szilárd részeket diszpergálja, a zsír-olajokat emulgeálja (ebben a folyamatban a mechanikai hatásnak is fontos szerepe van). Ennek következtében alakul ki a mosófürdő kolloid rendszere.

A mosószerkomponensként jelen lévő lebegtető anyagok, az ún. védőkolloidok akadályozzák meg a már levált (emulgeált-diszpergált) szennyeződések újbóli tömörödését és a visszarakódását textíliára.

A mosási folyamatban a már említett fizikai-kémiai hatásokon kívül szükség van mechanikai hatásra. Kézi mosással, nyomkodással, dörzsöléssel, súrolókefével stb. jön létre az a mechanikai hatás, amely a fellazított, feloldott szennyeződést a textíliából eltávolítja.

A gépi mosásnál (háztartási és ipari mosógépek) a gép konstrukciója és technológiai programja együtt biztosítja a szükséges mechanikai hatást. A mechanikai hatást befolyásoló tényezők:

• a mosódob kerületi sebessége

• dobfaktor

• bordák

• perforáció

• töltésarány

• flottaarány

A kerületi sebesség a dob forgására, végső soron a mosandó árunak a dobon belüli mozgására jellemző. A kerületi sebességen a dobpalást egy pontjának mozgási sebességét értjük. Alacsony értéknél az áru alig mozog, csúszik a dob alsó részén (gyakorlatilag nincs mechanikai hatás), a forgási sebességet növelve a textília egyre magasabbra emelkedik, majd vissza esik a többire (érvényesül a mechanikai hatás), tovább növelve a fordulatszámot a centrifugális erő meghaladja a gravitációs erőt és a textília a dobpalásthoz tapadva együtt forog a dobbal (centrifugahatás), megszűnik a mechanikai hatás.

Minél kisebb ez az érték, annál nagyobb a sulykoló hatás (keskeny, nagy átmérőjű mosódob). A dobpaláston lévő bordák elősegítik a ruhának a mosófürdőből való kiemelését. A kiemelés magasságát a borda és a kerületi sebesség együttesen határozza meg. Minél magasabbra tudjuk kiemelni a flottából a ruhát, visszaeséskor annál nagyobb energiával esik a mosófürdőben lévő árura, annál erőteljesebb lesz a súlykolóhatás. A bordák alakja és száma szintén befolyásoló tényező van.

A mosógépek belső dobja perforált, ez a perforáció biztosítja a külső és belső dob közötti flottaáramlást. A flottaáramlás sebességét a perforációnak és a dobpalást felületének az aránya határozza meg.

A gépterhelés vagy töltésarány a szennyes textília száraz súlyának kg-ban és a mosógép belső dobtérfogatának literben kifejezett viszonya (Pl. 1:14 töltésarány azt jelenti, hogy egy 280 l belső dobtérfogatú mosógépben 20 kg száraz ruha mosható.)

Hagyományos textíliák mosásánál 1:14 az optimális töltésarány. Ennél kisebb leterhelésnél csökken a mechanikai hatás, nagyobb terhelésnél a mechanikai hatás csökkenésen túlmenően romlik az öblítési hatásfok is.

A flottaarány a szárazruha-súly (kg) és a mosófürdő térfogatának viszonya (Pl. 1:5 flottaarány esetén a mosógépben 10 kg ruhát mosnak 50 l mosófürdőben. Az alacsony flottaarány (1:4) fokozott mechanikai hatást eredményez, a növekedő fürdőarány esetén a mechanikai hatás csökken, végül megszűnik, a ruha „úszik” a mosófürdőben).

Az optimális fürdőarány értéke géptípusonként eltérő (egyedi gép – folyamatos mosógép). A mechanikai hatás mértékét az optimálistól való eltéréssel lehet növelni vagy igény szerint csökkenteni (pl. szintetikus áru mosásánál).

A mosási folyamatban a már említett tényezőkön kívül a hőmérsékletnek és az időtényezőnek is szerepe van. A hőmérséklet emelésével javul a szennyleoldás mértéke (zsírok, olajok) és a levált szennyeződés oldatban tartása. A hőmérsékleti optimumot a mosószer (pl. enzimes) hőtűrésén kívül a textília nyersanyaga, kikészítése és színezése adja meg.

A szennyleoldás időben zajló folyamat. Egy idő után a mosófürdő és a textília között egyensúlyi állapot jön létre, azaz adott időegység alatt ugyanannyi szenny rakódik vissza a textíliára, mint amennyi onnan az oldatba jut. Az egyensúlyi állapot eltolása érdekében a mosószerek szennylebegtető védőkolloidokat is tartalmaznak.

A mosásidőnek a többi tényezőhöz hasonlóan van optimuma, amellyel a legkedvezőbb mosási effektus érhető el. Rövidebb ideig mosva még eltávolítható szenny marad a textílián, a szükségesnél hosszabb idő pedig a textília elszürküléséhez vezet, mert a fürdőben lévő szennyeződés olyan apró méretre diszpergálódik, amely már színezékhez hasonló erővel tapad a textíliához.

A technológiai paraméterek:

• a flottaarány (fürdőarány),
• a hőmérséklet,
• az időtartam,
• a vízminőség,
• a segédanyag (mosószer, fehérítőszer, öblítőszer, keményítő).

A flottaarány (egységnyi száraz ruhasúlyra számított mosófürdő mennyisége, l/kg) a mosás közben érvényesülő mechanikai hatást befolyásoló paraméter.

Alacsony flotta növeli a mechanikai hatást, a magas flottánál a sulykolóhatás csökken. Az egyedi mosógépeknél az 1:5 flottaarány az optimális a mosási részfolyamatban, ennél magasabb szükséges az áztatásnál, az öblítési folyamatban vagy a mechanikai hatásra érzékeny szintetikus-kevert szálas áru mosási részfolyamatában.

Az áztatásnál a magasabb flottaszint a szennyrészecskék intenzív fellazítása céljából előnyös, öblítésnél pedig a szenny- és mosószermaradványok felhígítása és gyors eltávolítása érdekében.

A mosás fázisaiban a mosógépben lévő mosófürdő mennyiségének csak egy része kerül leengedésre, ez az ún. szabad flotta, az áru által visszatartott rész, melyet kötött flottának neveznek (a mosólében található mosószer és szennyeződés arányos részét visszatartja); és ezzel a technológia megadásánál számolni kell. A kötött flotta mennyisége a mosott áru fajtájától függően változik, szintetikus árunál kisebb, pamutárunál 150% körüli érték.

Az előírt flottaarányok betartása a mosási minőség, a szennyeltávolítás és a jó öblítettség szempontjából meghatározó, ezért ennek rendszeres ellenőrzése napi feladata a mosást végző dolgozónak.

Hőmérséklet

Korábban az volt az elképzelés, hogy „főzéssel” 90–100 °C hőmérsékleten lehet a legjobb mosóhatást elérni. Ma már ismeretes, hogy magas hőmérsékleten a textíliák jobban károsodásnak, mert a szálak duzzadása is fokozódik, így a mosási folyamat kémiai és mechanikai hatására érzékenyebbé válik. A hőmérséklet növelésével nő a színes áru színkárosodásának (levérzésének) veszélye is, egyes (hőérzékeny szintetikus) szálak nagyfokú alak- és méretváltozást szenvednek.

A technológia kialakításánál mindezt, valamint a gazdaságosságot (energiatakarékosság) is figyelembe veszik. A mosási eredmény szempontjából jelentős szerepe van a hőmérséklet flottánkénti változásának. Az előmosásnál vagy áztatásnál fontos, hogy a hőmérséklet a hálózati víz hőmérsékletéről lassan és fokozatosan emelkedjen maximálisan 60 °C-ig. A száraz ruhán lévő szennyeződés hirtelen magas hőmérséklet hatására „beleég” a textíliába. Különösen a fehérje szennyeződésekre jellemző a hőhatásra bekövetkező koaguláció, és ezeknek a kicsapódott fehérjéknek az eltávolítása, kimosása az esetek többségében nem jár sikerrel.

Az előmosást követő mosási folyamatban a fürdő hőmérséklete 80–90 °C is lehet, ha az áru alapanyaga, színe és egyéb jellemzője megengedi, színes áru esetében a maximális hőmérséklet 60 °C.

Az öblítési folyamatban az egymást követő öblítőfürdők hőmérséklete fokozatosan csökken. Az első öblítőfürdő hőmérsékletének megközelítően azonosnak kell lennie az előtte alkalmazott mosófürdő hőmérsékletével. Kedvező az előmelegített víz használata, ugyanis a hirtelen hőmérséklet-csökkenés (forró ruhára hideg víz) a nagyfokú oldhatóság csökkenés miatt a kötött flottában maradt vegyi anyagok (mosószerkomponensek) kicsapódását eredményezi, és ezek ismételt oldatba vitele többletidőt és ‑energiát igényel.

A mosás egész folyamatában kerülni kell a hirtelen hőmérséklet-változásokat, mert ezek a már említett oldhatóságcsökkenésen kívül az érzékenyebb árun maradandó töréseket okoznak.

Időtartam

 A mosási folyamat optimális esetben a szennyleoldódás és visszarakódás egyensúlyi állapotának kialakulásáig tart. Ennél hosszabb idő a levált szennyeződés diszpergálódását segíti, a nagyon finom szennyrészecskék pedig méretüknél fogva erősebben tapadnak a textíliához, annak tartós elszürkülését okozzák. A feleslegesen hosszú mosásidő indokolatlan mértékű szálkárosodást okoz.

Az öblítési részfolyamatokban az optimális időtartam 3–5 perc (ez természetesen a felmelegítés és a flottaváltás idejével hosszabbodik).

A víz minősége

A mosáshoz ivóvíz tisztaságú víz használható. A mosási részfolyamatokhoz és az első két öblítőfürdőhöz célszerű a lágy (lágyított) víz használata. A korszerű mosószerek kevésbé érzékenyek a víz keménységét okozó sókra, mint a szappan, ezért 10 NK° vízkeménység mellett még jó mosási eredmény érhető el. Ennél keményebb vizeket felhasználás előtt lágyítani szükséges, ellenkező esetben nagyobb mosószer-felhasználással és különösen hatásos öblítéssel kell a mosást végezni.

Az öblítési folyamat utolsó két fürdőjéhez érdemes lágyítatlan vizet felhasználni, ez kedvezően befolyásolja a mosott áru fogását.

Mosó- és segédanyagok

A technológia rögzíti az adagolandó mosószerek, segédanyagok fajtáját, adagolásának helyét és mennyiségét. A segédanyagok mennyisége kifejezhető %-ban, a száraz ruha súlyára számolva, vagy g/l-ben, ha a mennyiségét a fürdő térfogatára vonatkoztatják.

A mosási technológia részfolyamatai

Áztatás vagy előmosás

 A gépi mosás folyamatában áztatás helyett általánosságban elterjedt az előmosó fürdő alkalmazása. Az előmosás esetén célszerű az 1:6 flottaarány használata a szenny intenzívebb fellazulása és leoldódása érdekében. A fürdő kezdeti hőmérséklete 20 °C, és fokozatosan emelkedik az előmosó folyamat végéig, maximálisan 60 °C-ra.

Az előmosó fürdő feladata az áru tökéletes nedvesítésén kívül a kisebb erővel tapadó pigmentszennyeződések, valamint a fehérjefoltok eltávolítása. Erősen szennyezett árunál, pl. olajos munkaruha, sáros, poros áru, az előmosás után rövid közbenső öblítés javítja a mosási minőséget.

Tisztára mosás vagy második mosás

Ez a részfolyamat biztosítja a teljes szennyeltávolítást. Maximális hőmérséklete fehér áru mosásánál 80–90 °C, színes árunál 60 °C. Az alkalmazott fürdőarány 1:5, amely 1:14-es dobleterhelésnél (töltésaránynál) a legkedvezőbb mechanikai hatást biztosítja.

Öblítés

Az utolsó öblítővíz pH-ja a legpontosabban a centrifugából elfolyó víz vizsgálatával állapítható meg. Jó öblítésnél az utolsó öblítő pH-ja nem lehet nagyobb 7-nél. Az öblítés igen idő- és vízigényes része a technológiának, érthető tehát, hogy találkozunk a rövidítésére irányuló törekvésekkel. Az öblítőfürdők száma csökkenthető a visszamaradó mosószerek és segédanyagok kémiai „megsemmisítésével”.

Az alkáliák semlegesítése gyenge, illékony, szerves savakkal (ecetsav, hangyasav) történhet. Attól függően, hogy az I. vagy a III. öblítőbe adagolják a savat, más-más mennyiség felhasználása szükséges. A mennyiség pontosan megállapítható a fürdőből vett minta lúgosságának titrálásával.

Az egymást követő öblítőfürdők esetében fontos a hőmérséklet fokozatos csökkenésének biztosítása, a fürdőarány fokozatos – 1:5-ről az 1:7-re – növelése mellett.

A hirtelen hőmérséklet-csökkenés – mint már említettük – oldhatóságcsökkenést eredményez, a kötött flottában lévő mosószerkomponensek kicsapódnak, esetleg szennyel együtt a textilszál felületén adszorbeálódnak. Ezek ismételt feloldásához gyakran rövidnek bizonyul az öblítőfürdő.

Fehérítés

Ismeretes, hogy oxidatív fehérítőszerek közül a NaOCl (nátriumhipoklorit) szálkárosító hatása a hőmérséklet növekedésével fokozódik. Alacsony hőmérsékleten az oxigénleadás lassú folyamat, ezért a fehérítőhatás hosszabb idő múlva jelentkezik. A koncentráció, a hőmérséklet és az idő tekintetében meg kell találni azt az optimumot, amelynél a kívánt fehérség mellett nincs jelentős szálkárosodás. Elméleti megfontolások, gyakorlati tapasztalatok és üzemi próbák segítségével alakultak ki különböző mosás közbeni fehérítő eljárások.

A NaOCl fehérítőszer adagolása leggyakrabban az I. mosófürdőben történik. A fokozatosan növekvő hőmérséklet az I. mosás végén sem emelkedik 60 °C fölé. A hőmérséklet növelésével nő az oxigénleadás sebessége, ezzel egyidőben csökken a még bomlatlan fehérítőszer-koncentráció, ez a két ellentétesen ható tényező megközelítően egyenletes oxigénleadást biztosít.

A fehérítésre hidrogénperoxidot is használhatunk. Ennek a fehérítőnek az adagolása a magas hőmérsékletű (80–95 °C) forró öblítőbe történik, mert a hidrogénperoxid ilyen kis koncentrációjú oldatban már csak 80 °C felett képes aktív oxigén leadására, azaz fehérítőhatást csak ilyen hőfokviszonyok mellett fejt ki.

Mosási technológiák

Tekintettel a mosandó áruk sokféleségére (fajta, szín, szennyezettség), általános érvényű mosási technológia nem adható meg. Minden esetben az üzemi körülmények és az adottságok figyelembevétele mellett alakítható ki a legmegfelelőbb technológiai eljárás. Az alábbiakban néhány alaptechnológiát ismertetünk, ezek azonban csak irányelvként szolgálnak a konkrét, alkalmazandó technológia kidolgozásához.

Fehér áru mosása

A hazai mosodaiparban általánosságban elterjedt és megfelelőnek tartott a kétfürdős mosási eljárás. Ez a technológia biztosítja a jó minőséget és ezzel egyidejűleg a kíméletes mosást is. Az 5.1. táblázat a fehér áru mosási technológiáját tartalmazza.

5.1. táblázat - Közepesen szennyezett fehér textíliák mosástechnológiája

Nr.	Művelet	Fürdőarány	Időtartam  (perc)	Hőmérséklet  (°C)	Víz-minőség	Mosószer  (%)	Fehérítőszer  (%)	Öblítőszer  (%)	Keményítő  (g/l)
1.	mosás	1:4, 1:5	5–10	40–60	lágy	1,2–1,5	0,3–0,5 NaOCl	–	–
2.	köztes öblítés	1:4, 1:5	0–3	40–60	lágy	–
3.	mosás	1:4, 1:5	5–15	70–80	lágy	1,2–1,5
4.	öblítés	1:5, 1:7	3–5	70–80	lágy		0–0,2 H2O2
5.	centrifuga		0–1–3
6.	öblítés	1:6, 1:7	3–5	60	lágy
7.	centrifuga		0–1–3
8.	öblítés	1:6, 1:7	3–5	40	lágy			0,2 ecets.*
9.	centrifuga		0–1–3
10.	öblítés	1:5, 1:6	3–5	20 hideg	kemény			0,1 öblítő**	1,0**
11.	centrifuga		8 pamut 5 kevert   szálas

 

A kevertszálas textíliák törődésének csökkentésére ajánlott a 80–90%-os gépterhelés

** vagy ecetsavat, vagy öblítőszert lehet használni

** öblítőszer és keményítő egyidejű használata célszerűtlen

A mosószeradagolás a megadott értékhatáron belül az áru szennyezettségi fokától, a géptől és a mosószerminőségtől függően változhat. A fehérítés az előző részben tárgyaltak szerint.

Színes áru mosása

A színes árut a jelölés után külön válogatják, mosása a fehér árutól elkülönítve történik. A különböző típusú színezékkel színezett áruk valódisági értékei eltérőek, színtartóságuk, mosásállóságuk különböző.

Tarka áruk mosásánál minden esetben alacsony hőmérsékleten és lehetőség szerint semleges kémhatású mosószerrel kell dolgozni a levérzés veszélye miatt, amely a fürdő hőmérsékletével és lúgosságának mértékével növekedik.

A különösen gyenge mosásállóságú színes áru mosásánál a mosófürdőbe glaubersót vagy konyhasót lehet adagolni, amelyek csökkentik a színezék disszociációját, ezenkívül a mosószer kritikus koncentrációját is az alacsonyabb érték felé tolják el és ezáltal javítják a mosás hatásfokát. A színes áru mosására szintén a kétfürdős mosási eljárás terjedt el a gyakorlatban (5.2. táblázat).

5.2. táblázat - Közepesen szennyezett színes textíliák mosástechnológiája

Nr.	Művelet	Fürdőarány	Időtartam  (perc)	Hőmérséklet  (°C)	Víz-minőség	Mosószer  (%)	Fehérítőszer  (%)	Öblítőszer  (%)	Keményítő  (g/l)
1.	mosás	1:4, 1:5	5–10	40	lágy	1,2–1,5
2.	mosás	1:4, 1:5	5–15	60	lágy	1,2–1,5*
3.	öblítés	1:5, 1:7	3–5	60	lágy
4.	centrifuga		0–1–3
5.	öblítés	1:6, 1:7	3–5	40	lágy
6.	centrifuga		0–1–3
7.	öblítés	1:6, 1:7	3–5	hideg	lágy			0,2 ecets.**
8.	centrifuga		0–1–3
9.	öblítés	1:5, 1:6	3–5	hideg	kemény			0,1 öblítő**	1,0
10.	centrifuga		8 pamut 5 kevert szálas

 

* a folyékony és poralakú mosószer keveréke is lehet

** vagy ecetsavat vagy öblítőszert lehet használni

Szintetikus áruk mosása

A mosodaüzemekben a szintetikus szálak különböző típusai kerülnek megmunkálásra (kevert szálas ágyneműk, férfiingek stb). A szintetikus áruk mosása az alapszál tulajdonsága miatt a hagyományos textíliák mosásától eltérő technológiát igényel. Ismeretes, hogy a szintetikus textíliák sárgulási és szürkülési hajlama nagy (elektrosztatikus feltöltődés), magasabb hőmérsékleten gyakran szenvednek alak- és méretváltozást, mechanikai hatásra nehezen vagy egyáltalán el nem távolítható törések keletkezhetnek az árun.

A technológia kialakításánál elsősorban a mechanikus hatás mértékét kell csökkenteni. Ezt részben a megemelt flottaaránnyal (1:8), részben a leterhelés csökkentésével érhető el.

A fürdők hőmérséklete a száltípustól függően 30–60 °C lehet. Az öblítéshez szükséges idő a hagyományos textíliához viszonyítva lényegesen lerövidül. A szintetikus szálak kis vízfelvevő képességük miatt könnyen öblíthetők.

Munkaruha mosása

A ruhaféleségek e csoportjára a fokozott szennyezettség jellemző. A szennyezettség fajtája és összetétele az eltérő munkahelyi körülmények miatt igen változó. A munkaruhákhoz soroljuk a munkaköpenyeket és az olajos munkaruhákat is. Ezek mosása természetesen más-más technológiával történik.

Köpenymosás

A fehér munkaköpenyek mosása, ha az árunak rendkívüli szennyezettsége nincs, a fehér árukra kidolgozott mosási technológiával történik (5.3. táblázat).

5.3. táblázat - Fehér és világos színű köpenyek mosástechnológiája

Folyamat	Időtartam  (perc)	Fürdő-  arány	Hő-mér- séklet  (°C)	Víztípus	Segédanyag  %-ban
I. mosás	7	1:4	60	HL–ML	2,0 alkálikus főmosószer + 0,3–0,5 fehérítőszer
Köztes öblítő	3	1:6–1:7	60
II. mosás	15	1:4	70–80	ML	1,0 alkálikus főmosószer
Köztes centrifugálás	1
Öblítés	4	1:5	70–80	ML
Köztes centrifugálás	1
Öblítés	3	1:6–1:7	40–50	ML–HL
Öblítés	3	1:6–1:7	30–40	HL	0,2 ecetsav
Öblítés	3	1:5	20	HK	1,0 öblítőszer
Végcentrifugálás	8
Felrázás	2
	50 perc
Programidő ténylegesen 65–75 perc

HL – hideg, lágy víz; ML – meleg, lágy víz; HK – hideg, kemény víz

A túlszennyezett, erősen zsíros, véres stb. munkaköpenyek esetében a kívánt minőség csak a mosási folyamatot megelőző áztatás, előkezelés beiktatásával biztosítható.

Az áztatófürdő a szennyfajták szerint különböző adalékanyagokat (zsíroldószer, enzimes áztatószer vagy egyéb mosószer) tartalmaz. Az előáztatás ideje legalább 2 óra, hőmérséklete 40 °C. Amennyiben az áztatást a gépi mosás első fázisaként alkalmazzuk, az áztatás ideje 20–30 percre csökkenthető, a gépben érvényesülő mechanikai hatás miatt.

Tekintettel arra, hogy a ruhafajták e csoportja általában sűrű szövésű, vastag pamuttextília, az öblítésnél a megfelelő minőség biztosítására az előírásokat szigorúan be kell tartani. A rosszul öblített árun vasaláskor a visszamaradó mosószerek „besárgulást” idéznek elő.

Ez a sárgulás a ruhában maradt mosószer bomlásának következménye.

Olajos munkaruha mosása

Tekintettel a nagyfokú olaj- és pigmentszennyezettségre, a kívánt minőség gyakran csak 3 fürdős mosási eljárás alkalmazása mellett biztosítható. A mosáshoz erősen lúgos, jó zsíroldó képességű mosószerek alkalmazása szükséges. Az olajszennyezettség eltávolításának érdekében kisebb mennyiségben oldószer is adagolható az I. mosófürdőhöz.

Az olajos munkaruha mosásánál, különösen a túlszennyezett daraboknál, indokolt a köztes öblítőfürdő alkalmazása. Az 5.4. táblázatban egy háromfürdős mosási eljárás receptúrája található.

5.4. táblázat - Erősen szennyezett, olajos munkaruhák mosástechnológiája

Nr.	Művelet	Fürdőarány	Időtartam  (perc)	Hőmérséklet  (°C)	Vízminőség	Mosószer  (%)	Fehérítőszer  (%)	Öblítőszer  (%)	Keményítő  (g/l)
1.	mosás	1:4, 1:5	5–10	40	lágy	0,7–1,3**
2.	mosás	1:4, 1:5	5–10	50	lágy	0,7–1,3**
3.	közbenső öblítés	1:4, 1:5	0–3	50	lágy
4.	mosás	1:4, 1:5	5–15	60	lágy	0,7–1,3**
5.	öblítés	1:5, 1:7	3–5	60	lágy
6.	centrifugálás		0–1–3
7.	öblítés	1:6, 1:7	3–5	40	lágy
8.	centrifugálás		0–1–3
9.	öblítés	1:6, 1:7	3–5	hideg	lágy			0,2 ecetsav*
10.	centrifugálás		0–1–3
11.	öblítés	1:5, 1:6	3–5	hideg	kemény			0,1 öblítő*	1,0
12.	centrifugálás		8 pamut 5 kevert szálas

 

** vagy ecetsavat, vagy öblítőszert lehet használni (A túl szennyezettség típusa és mértéke szerint két- vagy háromfürdős eljárás választható.)

** folyékony vagy por alakú mosószer keveréke is lehet

Centrifugálás

Centrifugálás után az áruban visszamaradó nedvesség légszáraz ruhasúlyra számolva nem lehet több 40–45%-nál, mert az a következő munkaműveleteknél problémát, időtöbbletet és termikus energiát jelent. (Pl. a kalanderen egyszeri átengedésnél nem szárad meg az áru, vagy feltapadásával rontja a minőséget.) A problémamentes üzemmenet tehát megkívánja a centrifugálási hatásfok időnkénti ellenőrzését. Az áru nedvességtartalma a centrifugált áruból vett minta mért nedves és légszáraz súlyából számolható ki.

A kimosott és centrifugált áru további feldolgozása történhet:

• szárítás,

• kalanderezés,

• kézi vasalás,

• présvasalás

segítségével. Ezeket a műveleteket a nedves áru szétválogatása és előkészítése előzi meg.

Előkészítés

Az előkészítés során bizonyos mértékű felületi simaságot biztosítanak és a feldolgozás további menetének kedvező formára rakják össze vagy hajtogatják a textíliákat. Az előkészítés nehéz munka, mely kellő gondossággal végezve, alapja a további jó üzemmenetnek. Ma már különböző típusú gépi berendezések (előkészítő, rázógépek) állnak rendelkezésre, melyek nagy teljesítménnyel és jó minőséggel dolgoznak.

Szárítás

A szárítás ideje a gép normál leterhelésénél 15–20 min.

A szárítás időtartama függ a ruha

• súlyától,
• nedvességtartalmától,
• a levegő hőmérsékletétől és áramlási sebességétől,
• a relatív légnedvesség-tartalomtól és
• a készülék felépítésétől, nevezetesen attól, hogy az milyen mértékben
• teszi lehetővé a meleg levegő átáramlását a nedves ruhán.

A gép túlterhelésével a szárítási hatásfok az áru tömörödöttsége miatt erősen leromlik, a szárítási idő lényegesen meghosszabbodik, gazdaságossági szempontból tehát ezt minden esetben kerülni kell.

Kalanderezés

A sima, vasalt felület egyik biztosítéka az áru helyes berakása a kalanderadagoló oldalán. Az előre elkészített és kirázott árut fajtánként szétválogatva (lepedő, párnák, terítők stb.) ún. rázóbakokra vagy asztalokra helyezik. Az áru adagolása a kalander vivőszalagjaira mindig kellően kihúzva, kisimítva történik.

Fontos, hogy a dupla részek a kalander hengerével párhuzamosan jussanak a berendezésbe, ezáltal a henger a vastag részen egyformán emelkedik meg és a sima részek is megfelelően vasalódnak. Az áru elülső részét a szélesség irányában ki kell húzni és ilyen formában kell a berakóhevederekbe helyezni, a két szél meghúzásával biztosítani, hogy a felület teljesen sima legyen. Az adagológépek nagyobb teljesítményt és jó minőséget tesznek lehetővé.

A vasalás minősége szempontjából alapvetően fontos a tiszta és rugalmas kalanderbevonat. A legszebben berakott, legsimábbra kifeszített áru minőségét is nagymértékben leronthatják a rugalmatlan öltözékből származó fényfoltok vagy a megpörkölődött huzat okozta elsárgulás.

A kalanderek termelékenység szempontjából a legjobban igénybevett gépei a mosodának. A kalander termelékenysége a vasalási felület jó kihasználásának és a kalandersebességnek a függvénye. E két tényezőn túlmenően természetesen a berendezés tökéletes működése is feltétel.

A kalander bevonatának használati időtartama is megnövelhető az egyenletes igénybevétellel. Abban az esetben, ha a kalandernek huzamosabb ideig csak az egyik felén történik az adagolás, a másik részen az öltöztetőszövetet hőkárosodás éri, megpörkölődik és későbbiekben szennyezi az árut, ezen túlmenően az egyenlőtlen leterhelés és hőmérsékleti viszonyok következtében a vályú is károsodik (elvetemedik).

A kalander optimális sebességét – jól centrifugált árut és jól üzemelő gépet feltételezve – a ruhanemű minősége és a dolgozó teljesítőképessége határozza meg.

A legkedvezőbben úgy lehet a sebességet beállítani, hogy egyszeri áthaladással az áru tökéletes szárítását biztosítjuk, ez feltételezi, hogy azonos időben azonos vastagságú, egyforma sebességgel száradó áru megmunkálását végezzük. Vastagabb árunál a kalander sebességét csökkenteni kell, olyan mértékben, hogy ez az árutípus is egyszeri áthaladással legyen megfelelő vasalási minőségű.

A korszerű, többhengeres kalandereknél a hengerek által megnövelt nagy vasalási felület nagyobb átfutási sebességet tesz lehetővé, a sebességnek ilyen fokozatánál az adagolást gépek segítségével végzik, mert a kézi erővel nem biztosítható a megfelelő minőség.

A kalanderen áthaladt árut fajtánként meghatározott méretre, formára össze kell hajtogatni. A hajtogatást kézi erővel vagy hajtogatógép segítségével végzik. A hajtogatógépek egyes típusai kereszt-, mások hossz- vagy kereszt- és hosszirányú hajtogatást végeznek.

A hajtogatást a helyi szokásoknak megfelelő, pontos méretre kell készíteni úgy, hogy az áru összerakása és csomagolása esztétikailag is elfogadható legyen. Azonos fajta árut azonos végméretre hajtogatnak. A szépen összehajtogatott darabok élei fedik egymást, a hajtások merőlegesek és a hajtott részek gyűrődésmentesek. A hajtogatásnál a jelölés az összehajtott fehérnemű felső részére, jól látható helyre kerül.

Présvasalás

A présvasalás különböző célgépek segítségével történik. Nagy termelékenységgel és jó hatásfokkal működő gépeket konstruáltak a bonyolultabb (férfiing, munkaköpeny) és a sima áru vasalására is. Présvasalógépekre a csavarás után kiválogatott és gondosan előkészített, kirázott, nedves ruha kerülhet. A kalanderhez hasonlóan a vasalás és a szárítás művelete a berendezésben egyidőben zajlik le. A présvasalógépek (ingvasaló, köpenyvasaló) általában több egységből állnak, melyek az áru más-más részeinek vasalását végzik.

A megfelelő vasalási minőséget a nedvesség, a nyomás és a hőmérséklet együttes alkalmazása biztosítja. A gépeken beállított nyomás és hőmérséklet változtatható a vasalandó ruhadarabok tulajdonságának megfelelően.

Kézi vasalás

Kézi vasalást igényelnek a piperemosásra vállalt fehérneműk, valamint a gyermekruhaneműk. A vasalást elektromos vagy gőzölős kézivasalóval végzik, kemény, de rugalmas borítású vasalóasztalokon. A gazdaságosság és a jó minőség ennél a munkafolyamatnál is megfelelő előkészítést igényel. A vasalásra szánt száraz ruhát egyenletesen kell nedvesíteni, vízszórópisztoly vagy más, hasonlóan finom permetezést biztosító eszköz segítségével.

A vasalásra az árut összehajtogatják, polietilén zsákban az egyenletes átnedvesedés érdekében vasalásig tárolják.

1.4.1 Mosószerek – TQ mosószer színes –fehér ruhákhoz/ Alka Plus/Degre Plus

A felületaktív anyagok fő feladata az, hogy csökkentsék a víz felületi feszültségét, viszont növeljék a nedvesítő hatást, kioldják és emulgeálják a szennyeződést a textília szálaiból, továbbá  megakadályozzák a szennyeződés visszarakódását.

A mosószerek hatékonysága nagyban függ a feloldott szennyeződés mértékétől. Minél szennyezettebb a textília, annál nagyobb mennyiségű mosószerre van szükség. A mosószerek minőségét a szennyoldó hatásuk szempontjából kell megítélni.

A mosószerekben lévő optikai fehérítőnek az a szerepe, hogy elnyelje az ultraviola sugárzást. Az optikai fehérítő hatékonysága függ a környezetben lévő fénytől (természetes fénynél hatékonyabb, mint mesterséges fénynél). A legtöbb új textília - különösen a törülközők - optikai fehérítővel kezeltek. Az optikai fehérítővel kezelt textíliák képesek bizonyos esetekben módosítani a színüket, például lúg jelenlétekor besárgulnak. Ebben az esetben egyszerűen csak ki kell öblíteni a textíliát, hogy a sárgás szín eltűnjön. A mosás folyamán az optikai fehérítő megsemmisülhet, ha nem megfelelő az optikai fehérítő töménysége, akkor a textília elvesztheti eredeti színét és szépségét.

1.4.1 Mosószerek – TQ mosószer színes –fehér ruhákhoz/ Alka Plus/Degre Plus

A felületaktív anyagok fő feladata az, hogy csökkentsék a víz felületi feszültségét, viszont növeljék a nedvesítő hatást, kioldják és emulgeálják a szennyeződést a textília szálaiból, továbbá  megakadályozzák a szennyeződés visszarakódását.

A mosószerek hatékonysága nagyban függ a feloldott szennyeződés mértékétől. Minél szennyezettebb a textília, annál nagyobb mennyiségű mosószerre van szükség. A mosószerek minőségét a szennyoldó hatásuk szempontjából kell megítélni.

A mosószerekben lévő optikai fehérítőnek az a szerepe, hogy elnyelje az ultraviola sugárzást. Az optikai fehérítő hatékonysága függ a környezetben lévő fénytől (természetes fénynél hatékonyabb, mint mesterséges fénynél). A legtöbb új textília - különösen a törülközők - optikai fehérítővel kezeltek. Az optikai fehérítővel kezelt textíliák képesek bizonyos esetekben módosítani a színüket, például lúg jelenlétekor besárgulnak. Ebben az esetben egyszerűen csak ki kell öblíteni a textíliát, hogy a sárgás szín eltűnjön. A mosás folyamán az optikai fehérítő megsemmisülhet, ha nem megfelelő az optikai fehérítő töménysége, akkor a textília elvesztheti eredeti színét és szépségét.

1.4.2 Lúgok – Clean Activ/ Alka Plus

Ahhoz, hogy felturbózzuk a mosószerek tisztítási minőségét és tulajdonságait, általában együtt kerülnek alkalmazásra a lúgosító termékek a mosószerekkel. A lúgok speciális feladata a zsírok elszappanosítása, de tartalmaznak vízkeménység csökkentőt is. A vízkeménység csökkentő részecskéknek az a feladatuk, hogy csökkentsék a mosási folyamat során a fémionok negatív hatását. A legáltalánosabb fémionok: a kalcium és a magnézium, de a vízben található vas tartalom is nem kívánatos foltokat okozhat.

1.4.3 Fehérítők – Chlor Activ/ Oxy Activ/ Per Activ

A fehérítők kiegészítő mosási vegyszerek, amelyeknek feladatuk a foltok eltávolítása. A fehérítőszerek használata általában a textília károsodását okozza, így nagyon elővigyázatosan kell használni. Természetesen vannak olyan foltok, amelyeket nem lehet fehérítők használata nélkül eltávolítani. Alapvetően két típusú fehérítő létezik: a klóros és az oxigénes.

A Chlor Activ/Ipari Hypo klóros termék, amelyet mindig az első öblítési ciklusban kellene használni, amennyiben lehetséges, míg a Oxy Activ és a Per Activ fehérítőket a főmosás ciklusban kell használni.

Természetesen vannak olyan foltok, amelyeket nem lehet fehérítők használata nélkül eltávolítani. Alapvetően két típusú fehérítő létezik, a klóros Chlor Activ/Ipari Hypo és az oxigénes Oxy Activ és a Per Activ (+perecetsav).

Néhányan úgy gondolják - ha nem is mindenhol -, hogy a foltok eltávolítása kizárólag csak közönséges klórral lehetséges.

Alapvetően e téves elgondolás gyökere a helytelen költségmegtakarítási elképzelésben rejlik. Eszerint az alacsony hőfokon történő mosás sokkal olcsóbb, mint a magas hőfokon történő mosás. Az alacsony hőfokon történő mosás viszont sokkal több foltot hagy a textíliában a főmosás során, és így a fehérítő tűnik a folteltávolítás ideális megoldásának. A fehérítők túlzott használata azonban a textília károsodásához vezet, melyet általában nem szoktak belekalkulálni a költségekbe.

A kóros terméket maximum  60°C mosáshoz lehet használni mert  felette károsítja a textíliát.

A Chlo Activ/Ipari Hypo használata általában ezt a problémát oldja meg. Ugyanakkor szükséges néhány szabályt betartani:

• A munkaoldat koncentrációja 6 ml/kg és 15 ml/kg között kell, hogy maradjon. Magasabb koncentráció esetén klór semlegesítőt – Control Power/Oxy Activ/Per Activ – használata szükséges az utolsó öblítési fázisban.

• Soha ne használjuk egyéb termékekkel együtt, mivel csökkentik a hatékonyságát. A mosószernek és a lugosítóknak a textíliában lévő vegyszermaradványai meggátolják a klórt abban, hogy kifejtse hatását.

• Nem hatékony szennyeződés jelenlétekor.

• Az utolsó öblítésben a víz klórtartalmát elemezni kell. (A textíliában visszamaradt klór a szárítás során a textília károsodását okozza.)

• Soha ne használjuk viasszal vagy tűzgátló anyaggal kezelt textíliánál.

• Csőmosógépben történő alkalmazáskor fennáll annak a veszélye, hogy a klór átkerül más mosási ciklusba és nem színtartó textíliák is érintkezésbe kerülnek vele.

• Fehér és színtartó színes textíliáknál használható.

Az oxigén alapú fehérítők, a Oxy Activ vagy Per Activ, használata sokkal biztonságosabb, sokkal kíméletesebb a textíliákon kifejtett hatásuk.

A a Oxy Activ vagy Per Activ a főmosás ciklusában (40-60-90 °C ) kerül beadagolásra és használható mind színes, mind előkezelt (tűzgátló) textíliákhoz is.

A javasolt mennyiség 4 ml/ ruha kg, de speciális esetekben egészen 8 ml/ ruha kg is lehet.

1.4.4 Öblítők – TQ öblítő/ DM Soft Plus/Power Cabs

Az öblítők feladata, hogy puhaságot kölcsönözzenek a textíliáknak, megkönnyítsék a szárítást.

1.5 Idő

A mosási folyamat időtartama függ néhány tényezőtől:

1. Függ a vegyszer bekeverési időtől: az az időmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy a mosószerek feloldódjanak a mosóközegben. Ez függ a mosógép kapacitásától, a mosógép töltöttségétől, valamint a mosószer feloldódásának gyorsaságától. Az 50 kg-os töltő súlyú mosógépnél ez lehet 1 perc, míg a 250 kg-os gépnél akár több, mint 5 percig is eltarthat.

2. Függ a szennyeződés szintjétől. Az erősen szennyezett textíliák esetében érdemes magas vízszinttel áztatni, hogy a lehető legtöbb szennyeződést eltávolítsuk, így könnyítve meg a mosószer dolgát a következő mosási ciklusban.

3. Valamint függ a mosószertől. Az erősen szennyezett textíliák esetében nagyobb mennyiségű tisztítószerre és hosszabb mosási időre van szükség. A textília szennyezettségi szintjének megfelelően egy vagy több mosási ciklus javasolt.  (szociális intézmények, kórházak stb.)

1.6 Öblítés

Az öblítés fő funkciója az, hogy eltávolítsa a textilen maradt vegyszert, valamint az esetlegesen visszamaradt, feloldódott szennyeződéseket. Amennyiben nem használunk vegyszert ebben a fázisban, akkor kettő öblítés elegendő, mivel megelőzi egy köztes centrifugálás a főmosás után, valamint egy másik az első öblítés után.

Poliészter/ cellulóz alapú textíliákat fokozatosan le kell hűteni az első köztes centrifugálás, vagy az első hideg vizes öblítési ciklus előtt. Amennyiben ez nem történik meg, a textília teljesen összegyűrődik és összemegy.

1.7 Köztes centrifugálás

A köztes centrifugálás egy olyan köztes ciklus, amelyet a főmosás után és az egyes öblítési ciklusok között alkalmaznak (természetesen az erre alkalmas mosógépek esetében). Hatása az, hogy csökkenti a textíliában maradt vegyszer mennyiségét, gyorsítja és növeli az öblítés hatékonyságát. Köztes centrifugálást azonban soha nem szabad használni az előmosás és a főmosás ciklusai között, mivel a szennyeződés visszarakódhat a textília szálai közé, különösen a nagyon szennyezett textíliák esetében.

1.8 Fertőtlenítés

1.8.1 Hőmérséklet alapú  fertőtlenítés

Alap esetben a mosásban a termikus fertőtlenítést alkalmazzák. A válasz protokolltól függően, a behatási idő és a hőmérséklet ellentétesen változhat, pl. választhatunk egy 70°C-os 20 perces vagy egy 90°C-os 10 perces behatási periódust. A hőmérséklet alapján meghatározott behatási időt csak akkor kezdjük el számolni, ha a hőmérséklet stabilan elérte a kívánt hőfokot, azaz, a programnak végre kell hajtania az aktív „fűtés-stop” funkciót. A termikus fertőtlenítés az egyetlen eljárás, amely garantálni tudja a textilek fertőtlenítését a mosás során. Mivel a szennyeződések bizonyos hőfok mellett rögzülhetnek a textíliában, tanácsos a fertőtlenítést külön ciklusban végrehajtani.

1.8.2 Fertőtlenítés vegyszerrel

Néhány országban elfogadják a textilek vegyszerrel történő fertőtlenítését a mosási folyamatban. Az egyes országok esetében lévő szabályoknak megfelelően, ez a művelet a főmosás ciklusában történhet meg (Chlor Activ/Ipari Hypo/Per Activ), vagy az első öblítés során (Chlor Activ/Ipari Hypo/), vagy az utolsó öblítésben olyan termék használatával, amely kombinálja a fertőtlenítőszer és az öblítőszer tulajdonságait. Ezen eljárás esetében az a legnagyobb probléma, hogy a mosótérben lévő vízmennyiség meghatározása igen nehéz, ami alapul szolgálhatna a fertőtlenítés során használandó vegyszermennyiség korrekt meghatározásához.