Mi a textil?

A textilművesség körébe tartoznak mind azok a munkák, amelyek fonalas, szálas anyagokat szövetté dolgoznak fel. A textil a szálak keresztezésével vagy összehurkolásával jön létre.

A textilgyártást már a régi korban is ismerték. A szövet alapanyaga a gyapjú, hernyóselyem és a növényi eredetű pamut és len volt. Ma textilgyártás előállítási módja, az alapanyaga és a minősége sokban megváltozott.

Ma már a mesterséges anyagokból is állítanak elő textileket, melyek alapanyaga a cellulóztól a különböző műanyagokból előállított műszálakon át  gyanta és egyéb mesterséges anyag is lehet.

Textiltisztítás

A textiltisztítás feladata a lakossági, az ipari, az egészségügyi és az egyéb területekről származó szennyezett textíliák tisztítása. A textiltisztítás egy meghatározott műveletsort jelent, amely segítségével a használatban  elszennyeződött textíliák ismét tisztává, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tehetők.

A különböző helyeken közösségi használatban lévő textilek különböző mosási módozatokat igényelnek. Más textileket használ egy szociális otthon, egy egészségügyi intézmény, egy szálloda vagy egy étterem, melyeket máshogy kell higiéniailag kezelni, másféle szennyeződéseket másfajta tisztítószereket kell minden esetben használni.

Jellemző tisztítandó textilek az egyes intézményekben:

Szociális otthon

• fehér és színes ruhák

• síktextília

• függönyök

Szálloda

• síktextília

• függönyök

• törölközők

• fürdőköpenyek

• vendégek ruhái

• személyzet munkaruhája

Étterem

• konyhai textíliák

• textil szalvéta

• asztalterítő

• személyzet munkaruhája

A különböző anyagú és különböző szennyeződésű textilek mosásánál nagyon figyelni kell arra, hogy milyen anyagot milyen szennyeződéstől kell megszabadítani. Magyarországon  a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény előírja, hogy az áru használatára vonatkozó utasításokat az árun el kell helyezni.

Esetünkben ez azt jelenti, hogy minden, a forgalomba kerülő textilen a gyártó köteles feltüntetni legalább a szabványosított piktogrammokat, mely segít eligazodni abban, hogyan tisztítható az adott textil.

Nagyon lényeges a részletes kezelési útmutatás, mert

a fogyasztó vásárlás előtti maradéktalan tájékoztatása is csak úgy valósulhat meg, ha az előírt kezelési körülmények ismertek a textiltermék kiválasztása előtti döntéskor (például, ha a háztartásilag moshatókat részesíti előnyben a vásárló a tisztítással kapcsolatos választási lehetőségek esetén),

csak így lehet rendeltetésszerűen használni és gondozni (mosni, tisztíttatni) a terméket, amely a szavatossági jogosultság alapja,

tisztességtelen kereskedelmi tevékenységet folytat (így szankcionálható) az a gyártó/forgalmazó, amely elhallgatja a fontos (jelentős) tájékoztatást, például a használatra-kezelésre vonatkozó fontos tudnivalókat.

Textíliák kezelési jelképei 

A termékre valamiképpen ráerősített, ma már szabványosított ábrasorozat. Ezek az ábrák  útmutatást adnak a felhasználónak arra, miképp kell eljárnia a termék mosásánál, vegytisztításánál és az ezekhez kapcsolódó műveleteknél (szárítás, vasalás).

A textiltermékek mosása, vegytisztítása közben káros fizikai és kémiai hatások érhetik az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságát. A felhasználókat ezért egyértelműen fel kell világosítani arról, hogyan járjanak el, illetve mit kerüljenek el, hogy a termék minél tovább használható maradjon. 

Teknő, kád – a kézi vagy gép mosásra vonatkozó utasításokat tartalmazza, magában foglalva az ezzel kapcsolatos további nedves kezelések (áztatás, előmosás, öblítés), valamint a víztelenítés (centrifugálás) körülményeit is. A megengedett legnagyobb hőmérsékletet a jelképben feltüntetett számérték jelzi A teknő jelkép alatt elhelyezett 1 vonal kíméletes, a 2 vonal fokozottan kíméletes mosóprogram alkalmazására hívja fel a figyelmet. Ha a jelkép teknőbe merített kezet ábrázol, akkor ez azt jelenti, hogy a termék csakis langyos vízben, kézzel mosható.

Egyenlő oldalú háromszög – a mosás alatt, illetve után végrehajtandó fehérítés jelképe. Ha csak a klóros fehérítést kell tiltani, ezt a háromszögben elhelyezett, a háromszög belsejében a háromszög bal oldalával párhuzamos két vonal jelzi.

Ha semmilyen fehérítés nem alkalmazható, ezt a korábbi (2005-ben kiadott) szabvány szerint a háromszög teljes kitöltésével és X alakú áthúzásával jelezték, az újabb (2012-ben kiadott) szabvány szerint csak a körvonallal jelzett (belül üres) háromszög X alakú áthúzása jelzi.

Négyzet – ez a szárítás jele. A textíliák esetében többféle szárítási mód ( dobos szárítás, levegőn szárítás, fektetve szárítás, kíméletes szárítás) és szárítási hőfok ismeretes és használatos, ennek megfelelően kell ezt a jelet kiegészíteni.

Vasaló – a háztartási vasalás körülményeire vonatkozik. A vasaló rajzában elhelyezett pontok a megengedett maximális hőmérsékletre utalnak: 1 pont 110 °C, 2 pont 150 °C, 3 pont 200 °C hőmérsékletű vasaló használatát engedélyezi. Ha a vasalásnál gőzölős vasaló használata ajánlott, akkor ezt szöveges kiegészítéssel kell jelezni a vasalás jelképe alatt.

Kör – a vegytisztításra vonatkozó útmutatások jelképe, de a szerves oldószerrel való kezelés mellett a kapcsolódó víztelenítésre és szárításra is vonatkozik. Az alkalmazható oldószerre a körben elhelyezett betű utal.

Használatos olyan jelkép is – bár a magyar szabvány ezt nem tartalmazza –, ami egy X alakban áthúzott, összecsavart kendőt ábrázol: ez a facsarás tiltását jelenti.

A szabvány előírja a jelképek sorrendjét is, ami lényegében a gyakorlatnak megfelelő technológiai sorrendnek felel meg. Balról jobbra haladva a következő jelképek helyezendők el:

• a mosás jelképe

• a fehérítés jelképe

• a szárítás jelképe

• a vasalás jelképe

• a vegytisztítás jelképe

• Kiegészítő jelképek

Egyes jelképek alatt kiegészítő jelképek is elhelyezhetők. Például a dobos szárítógépben végrehajtott szárítás tiltását jelentő jelkép alatt elhelyezhetők az árnyékban, fektetett állapotban történő szárítás engedélyezését jelentő jelképek, vagy esetleg a kötélen való szárítás engedélyezését mutató jelkép stb.

Szöveges kiegészítések

• „Elkülönítve mosandó!” – olyan termékeknél, amelyek mosással szembeni színtartósága nem tökéletes.

• „Kályhától vagy egyéb hőforrástól távol szárítandó!” – hőre különösen érzékeny, szintetikus szálasanyagból készült termékeknél.

• „Optikai fehérítőt, illetve ilyen tartalmú adalékot tartalmazó mosószert ne használjunk!” – kényes színű ruhadarabokra vonatkozó figyelmeztetés, mert az optikai fehérítő kedvezőtlen színtónus-változást okozhat.

• „Gőzölve vasalandó” – ha gőzölős vasaló használata javasolt.

Az ilyen és hasonló szöveges kiegészítést a gyártónak minden esetben az adott termék egyedi sajátosságainak megfelelően kell elkészítenie és azt a kezelési jelképsor mellett feltüntetnie, mégpedig annak az országnak a nyelvén, ahol a termék forgalomba kerül.

Textil tisztítása

Mielőtt nekikezdenénk a tisztításnak válogassuk szét a textilt  színek  szennyeződések és moshatósági jelek szerint .

A textiltisztítás alapjai

A használatban a textíliák különböző hatásoknak vannak kitéve, aminek következtében rövidebb-hosszabb idő alatt oly mértékben szennyeződnek, hogy rendeltetésre (viselésre) alkalmatlanná válnak.

A textiltisztítás két alapvető ága a mosás és a vegytisztítás.A mosást vizes közegben, a vegytisztítást szerves oldószerben végzik.

A textília fajtája, alapanyaga, esetenként a szennyezettség mértéke vagy típusa határozza meg, hogy mosást vagy oldószeres tisztítást célszerű alkalmazni

A szennyeződés

A textíliákon lévő szennyeződés sohasem homogén, a különböző anyagok változó összetételben jelennek meg és mosáskor ezeket együtt kell eltávolítani.

A szennyeződés összetétele, a szennyezettség mértéke függ a textília rendeltetésétől (ágynemű, lakástextil), a felhasználói szokásoktól (igényesség) és a környezettől (ipari területek, nagyvárosok, tiszta levegőjű hegyvidék).

A szennyeződések több szempont szerint csoportosíthatók.

• Kémiai karakterük alapján lehetnek szerves anyagok vagy szervetlenek

• Halmazállapotuk szerint szilárd, képlékeny (gyantaszerű) vagy folyékony anyagok.

• Oldhatóságuk alapján beszélhetünk vízben oldódó, szerves oldószerben oldható, emulgeálható vagy fermentálható és oldhatatlan (por) szennyezőről.

A szennyeződés kötődése a textíliához

A szennyeződés kötődését és ezzel együtt az eltávolíthatóságát jelentősen befolyásolja a szennyhordozó textília nyersanyaga. A cellulózszálon erőteljesebben kötődnek a vizes közegű szennyeződések, a csekély nedvszívó képességű szintetikus szálak a vízben oldódó szennyeződéseket kevésbé kötik meg, a zsír-olaj jellegűeket azonban mintegy „beolvasztják” magukba.

A tapadást befolyásolja a szenny és a textília elektrosztatikus töltése. Az elektromosan jól töltődő szintetikus szálak az eltérő töltésű szennyrészecskéket vonzzák.

A textília szálszerkezetének szintén hatása van a szennykötődés mértékére. A sima felületű szálakon kevésbé tud megtapadni az azonos méretű szennyeződés, mint a durvább felületen.

A textíliák nemes kikészítése, miután esetenként jelentős mértékben meg változtatja a szál eredeti tulajdonságait, a szennykötődésre is hatással bír.

Egyes kikészítések pedig kifejezetten abból a célból készülnek, hogy a textília tisztántartását, kezelését megkönnyítsék (pl. Soil Realise szennyeleresztő vagy Scotchgard szennytaszító kikészítés).

A szennyeződések fizikai vagy kémiai erőkkel kötődnek a textíliákhoz, ezért a szennyeződések egy része mechanikai úton, porolással, keféléssel, dörzsöléssel, más részük fizikai-kémiai úton vagy kémiai átalakítás után távolítható el.

A mosási folyamatban érvényesülő hatások

A textíliák nedvesedőképessége a mosás szempontjából alapvető. A textíliáknak azt a tulajdonságát, hogy a kapillárisaiba vizet képes felszívni, nedvesedésnek hívjuk.

Nedvesedéskor a textília – levegő határfelület helyett textília – víz határfelület keletkezik. A textília és a víz felületén ható erők ennek a kölcsönhatásnak a mértékét befolyásolják. Ilyen a felületi feszültség, amely a folyadékmolekulák közötti vonzást erősíti és a szövetfelülettel való kölcsönhatást akadályozza. Itt van szerepük a mosószereknek, mint felületaktív anyagoknak.

A felületaktív anyagok molekulái úgy oszlanak el az oldószerben, hogy koncentrációjuk a határfelületen nagyobb, mint az oldat belsejében, és az oldószer felületi feszültséget csökkentik, így a mosóoldat és a textília intenzív érintkezése indítja el a mosási folyamatot.

A textílián lévő szennyet a mosószeroldat (mosófürdő) fellazítja, majd a szilárd részeket diszpergálja, a zsír-olajokat emulgeálja (ebben a folyamatban a mechanikai hatásnak is fontos szerepe van). Ennek következtében alakul ki a mosófürdő kolloid rendszere.

A mosószerkomponensként jelen lévő lebegtető anyagok, az ún. védőkolloidok akadályozzák meg a már levált (emulgeált-diszpergált) szennyeződések újbóli tömörödését és a visszarakódását textíliára.

A mosási folyamatban a már említett fizikai-kémiai hatásokon kívül szükség van mechanikai hatásra. Kézi mosással, nyomkodással, dörzsöléssel, súrolókefével stb. jön létre az a mechanikai hatás, amely a fellazított, feloldott szennyeződést a textíliából eltávolítja. Gépi mosásnál ezt a mechanikai hatást a gép forgó mozgása biztosítja.

Néhány gyakoribb anyagfajta tisztítási tulajdonságai:

Vízben való viselkedés:

• A természetes szálasanyagok duzzadnak, gyűrődnek, zsugorodnak, (továbbá gyapjú mechanikai behatásra nemezelődik; hernyóselyem kelmeszerkezete megváltozhat, fénytelen lehet),
• A természetes-alapú mesterséges szálak (viszkóz, modál, acetát) duzzadnak, gyűrődnek, zsugorodnak, formájukat nem tartják, kelmeszerkezet megváltozhat, (továbbá acetát fénytelen lehet)
• A szintetikus szálasanyagok alig-, vagy nem duzzadnak, méretük nem változik, formájukat megtartják, kelmeszerkezetük változatlan marad.

Szálasanyag	Vegyszerállóság	Hőállóság
Pamut	lúgok hatására duzzad,  savak roncsolják,  szerves oldószerben tisztítható,  klóros fehérítőszerrel kezelhető	hosszabb ideig kezelve  120 oC-nál sárgul,  200 oC-on vasalható  megfelelő nedvesítés mellett
Len	savak károsítják,  szerves oldószerben tisztítható,  klóros fehérítőszerrel kezelhető	hosszabb ideig kezelve  80 oC felett elszíneződik  és károsodik,  max. 220 oC-on vasalható,  megfelelő nedvesítés mellett
Gyapjú	lúgok károsítják,  savakra érzékeny,  szerves oldószerben tisztítható,  peroxidos fehérítőszerrel  kezelhető	100 oC-on hosszabb kezelésre  károsodik  205 oC-nál szenesedik,  150 oC-on vasalható gőzölés  vagy nedvesítés mellett
Hernyóselyem	lúgok károsítják,  savakra érzékeny,  szerves oldószerben tisztítható,  peroxidos fehérítőszerrel  kezelhető	hosszabb ideig kezelve  140 oC-on bomlik,  120-150 oC-on vasalható  baloldalon  (gőzölés nedvesítés foltot  okozhat)
Viszkóz, Lyocell, Modal	híg lúgokban bomlik,  savak általában károsítják,  szerves oldószerben tisztítható,  klóros fehérítőszerrel kezelhető	hosszabb ideig kezelve  150 oC-on bomlik,  max. 150 oC-on vasalható
Cellulóz-acetát, Triacetát	tömény lúgokra érzékeny,  savak általában károsítják,  egyes szerves oldószerekre  érzékeny,  pl. csak perklór-etilénnel  tisztítható,    klóros fehérítőszerrel és  peroxiddal fehéríthető	Acetát  hosszabb ideig kezelve  150 oC-on bomlik,  max. 110 oC-on vasalható  (gőz nélkül);  Triacetát  230 oC-on lágyul,  max. 150 oC-on vasalható  (gőz nélkül)
Poliamid	lúgoknak ellenáll,  savak károsítják,  szerves oldószerben  tisztítható,  peroxiddal fehéríthető	Poliamid-6  180 oC-on lágyul,  max. 110 oC-on vasalható  (gőz nélkül);  Poliamid 6.6  230 oC-on lágyul,  max. 110 oC-on vasalható  (gőz nélkül)
Poliészter	tömény lúgok károsítják,  savaknak ellenáll,  szerves oldószerben  tisztítható,  peroxiddal fehéríthető	220 oC-on lágyul,  max. 150 oC-on vasalható
Poliakrilnitril (akril, modakril)	gyenge lúgoknak és  savaknak ellenáll,  peroxiddal fehéríthető	Akril  200 oC-on lágyul,  Modakril  150 oC körül lágyul  max 110 oC-on vasalható  gőz nélkül
Elasztán	lúgoknak nagyrészt ellenáll,  egyes savak sárgítják,  szerves oldószerben  tisztítható,  peroxiddal fehéríthető	105 oC-on lágyul  (vasalás ha szükséges  magas elasztán tartalom  esetén max, 110 oC-on,  egyébként a fő alapanyag  szerint.

 

Textilfajták és használatuk: 

Angin: párnák, dunyhák, paplanok tolltokja; meglehetősen vastag, nagyon szoros beállítással szőtt pamutszövet, amit - hogy jobban zárjon - mángorlással, kalanderezéssel tömörítenek is. Vászon- vagy sávolykötésben szövik, az előbbi változat neve nálunk angin. Ma már készítik pamut-poliészter keverékből is, hogy a tollat helyettesítő poliészter töltőanyaggal együtt mosható legyen.

Batiszt: pamutból, lenből, gyapjúból vagy pamut/poliészterből készített, finom, vászonkötésű szövet. Fehérített,  pasztellszínekre festett vagy apró mintás lehet. Kedvelt, jól mosható anyag. Varrott csipkék alapanyagaként is használják, létezik hímzett, bordűrrel díszített változata is. Függöny, lánykablúz, ruha, ing, fehérnemű készülhet belőle.

Bébiplüss: a csecsemőruházat nélkülözhetetlen alapanyaga. Rugalmas, puha, sokrétűen használható anyag. Takaró, pizsamatartó, rugdalózók, nadrágok, felsők, sapkák, takarók, babajátékok készítésére alkalmas.

Damaszt: finom fényű anyag nagyméretű jacquard mintával. Leginkább pamutból vagy pamut - műszál keverékből készül. Az ágyneműk, asztalterítők és lakástextilek alapanyaga.
Pamutból, lenből, selyemből gyapjúból, viszkózaszálból vagy keverékszálakból készül.
- a legérzékenyebb szál tulajdonságainak megfelelően kezeljük és tartsuk be a kezelési utasításokat.

Darázsszövet: a darázsmintás textília kiváló nedvszívó képességéről ismert. E tulajdonsága miatt elsősorban konyharuhaként, törölközőként, éttermi-kórházi textíliaként használják. Ezenkívül nyári takaróként, illetve gyógyfürdőben, szaunában, wellness részlegben szaunalepedőként, szaunatörölközőként is alkalmazható. Neve a darázsmintás textil (darázsszövet, waffelpiquet pamut, darázsfészkes anyag, méhsejt anyag) utal a darázsfészekre vagy a méhkasra, hiszen anyaga sejtszövéssel készül, amelynek eredményeképpen méhsejtrácshoz hasonlító anyagot kapunk.

Farmer: láncsávoly kötésű, kopásálló pamutszövet. Eredetileg fonalban festett, létezik rugalmas változata is. Nagyon jó alapanyag kabátokhoz, nadrágokhoz, ruhákhoz, szoknyákhoz.

Filc: lehet gyapjú vagy szintetikus alapanyagú, ez utóbbi olcsóbb. A filc nagyon kedvelt alapanyaga sokféle kreatív technikának. Főként játékokat, falvédőt, gyerekszobai kiegészítőket  dekorációkat készíthetünk belőle.

Flanell: vászon vagy sávolykötésű, gyakran színes fonalból készített, könnyű vagy közepesen nehéz szövet, melynek egyik vagy mindkét oldala bolyhozott. Kellemes tapintású, nagyon finom anyag. Ágynemű, ing, blúz készíthető belőle.

Frottír: pamutból készült, lágy, hurkos felületű szövet. Fürdőköntösökhöz, törölközőkhöz, játékfigurák  készítésére alkalmas.

Impregnált vászon: az impregnálás (telítés) a kikészítési eljárások egyike, amelynek célja a vászonanyag valamilyen vegyszeroldattal való átitatása. Célja a vízáteresztő képesség csökkentése.

Karton: közepes finomságú fonalakból, vászonkötéssel szőtt, keményített, nyomott mintás pamutszövet. Speciális fajtája a jellegzetes kék-fehér színű kékfestő vászon. Ágynemű, falvédő, foltvarrással készített takarók, nyári ruhák, szoknyák készítésére alkalmas.

Kordbársony: Általában pamutból készült, hosszanti bordás bársony. A bordaszélességtől függően különböző fajtái léteznek. A mikrokord egészen keskeny, de van széles bordázatú, regular (szabályos) és irregular (eltérő bordaszélességű), nyomott mintás fajta. Létezik rugalmas, spandexet tartalmazó strech változat is, ami nagyon kedvelt. Kiváló, strapabíró, sokrétűen felhasználható gyerekruha alapanyag. Készülhet belőle nadrág, kabát, ruha, szoknya, sapka, vékonyabb változataiból ing, blúz.

Krepp: különleges nyomási eljárással gyártott pamutszövet. A pamut tömény nátronlúg hatására erősen duzzad, zsugorodik. Ha a nátronlúgot nem a teljes szövetfelületre viszik fel, csak helyenként, akkor csak a lúggal kezelt felületen zsugorodik, így a felület fodros, krepphatású lesz. Létezik úgynevezett kérges, hólyagos vagy fodros krepp. Mintázatától függően ágyneműhuzat, ruha, blúz, ing készülhet belőle.

Lenvászon: többnyire vászonkötésű, pasztellszínekre festett szövetanyag. Nagy szilárdságú, kis nyúlású, jó nedvszívó képességű, jól mosható, főzhető anyagok. Hátrányos tulajdonságuk, hogy gyűrődésre hajlamosak, és nedvesség hatására, főleg első kezeléskor zsugorodnak. Emiatt a lenvászon anyagokat mindig avassuk be szabás előtt! Lakásdekoráció, bútorhuzatok, abroszok, nyári ruhák, szoknyák, nadrágok, ingek, blúzok is készíthetők belőle.

Loneta: Erős, közepesen vastag (0,5-0,6 mm), strukturált felületű kevertszálas anyag. Általában 55% pamut - 45% poliészter összetételű. Felasználható lakástextil, dekorvászon, bútorhuzat, terítő, függöny, ágytakaró falvédő, párnahuzat, ülőpárna, nesszeszer, bevásárló szatyor, kézitáska, patchwork munkák készítésére.
Bolyhosodásra való hajlandósága: 7 (10-es skálán mérve).

Molinó: könnyű vagy közepesen nehéz, merev fogású pamut típusú szövet, középfinomságú fonalakból vászonkötésben készül, azonos lánc- és vetüléksűrűséggel. Nyersen, fehérítve vagy színnyomással ellátva kerül forgalomba. Bélésanyagként vagy dekorációs szövetként használják, illetve ágyneműt is készítenek belőle.

Műszőrme, plüss: nagyon magas száltakarójú szövet vagy kötött kelme. Nyersanyaga lehet gyapjú, alpakka, poliészter, poliamid, viszkóz. Sokféle alapanyag, gyártási mód, szálmagasság,  felületi kidolgozás, szín és mintázat létezik ami nagy választékot biztosít. Takaró, díszpárna, kabátbélés, játékfigurák készíthetők belőle.

Pamutvászon: a pamut ma is az egyik legfontosabb textilnyersanyag, amit elsősorban kiváló tulajdonságainak köszönhet. A pamutszál anyagának mintegy 96%-a cellulóz. 120 °C-ig bírja a hőt, ekkor sárgulni kezd. 150 °C-on meggyullad, és élénk lánggal, jellegzetes szagot árasztva ég. A savak oldják, a lúgoktól megduzzad és csavarulatai kisimulnak, így fényesebbé válik (ezen alapul egy nemesítő eljárása, az ún. mercerezés). A szerves oldószerek nem károsítják. Igen sok vizet (száraz súlyának kb. 25%-át) tud megkötni, ezért nehezen szárad. Nedvesen megduzzad, szálai rövidülnek – mosáskor ezét zsugorodnak, „mennek össze” a pamutáruk. Terhelés alatt megnyúlik, a szakadásig ez a nyúlás 6–10%-ot érhet el. A napfény sárgítja. Jó elektromos szigetelő, de elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos. Kiválóan színezhető és fehéríthető. Lakástextíliának, bútorhuzatnak, függönynek, dekorációs anyagnak, falvédőnek és szövéstől függően  ruházati célra használható.

Panama: srtapabíró, 100 % poliészter szövet, amelyben kettő vagy három vetülék- és ugyanennyi láncfonal vászonkötéssel van összeszőve, így keletkezik a szemcsés, enyhén lyukacsos felszín négyzethez hasonló effekttel. A vendéglátásban - étterem, hotel, panzió - abrosz, székhuzat, vagy székszoknya alapanyagként kiválóan használható, de alkalmas sötétítő- térelválasztó függönynek is.

Poliészter:  jó elektromos- és hőszigetelő képességekkel rendelkező, hőre lágyuló műanyag. Molekulái rendkívül hosszú (akár több ezer atomból álló) ún. polimerláncot alkotnak, melyek egymásba gabalyodva adják az anyag szerkezetét. Bizonyos típusait szálas anyagként felhasználják a textiliparban textilek, függönyanyagok, fonalak, kötelek, gyártására. Gyakoriak a pamut-poliészter alapú ún. kevert szálas textíliák.

Puplin: vászonkötésű pamutszövet anyag finom harántbordázattal. Létezik pamut-poliészter és 100% poliészter alapú is. Vastagságtól függően használható dekorációs céllal, függyönyként, térelválasztóként, a szövéstől függően lehet ingek, hálóruhák, blúzok, ruhák alapanyaga.

Taft: hasonló a puplinhoz - finom lánc- és tartalmasabb vetülékfonalból. Selyem, gyapjú, acetát, viszkóza, poliészter vagy nylon szálból készül. A taft nem részesül puhító utókezelésben, ezért gyűrődik.
A nylonszálas taftot csak kézzel mossuk, a többi taftváltozat vegytisztítást igényel.

Viaszos vászon: a hagyományos technológiával készült, mártott viaszosvászon manapság már nem fellelhető termék. A lemosható asztalterítő napjainkban túlnyomórészt a következő módon készül:  Nemszövött textíliából készült alapanyagot laminálnak PVC fóliával, így egy vízhatlan bevonatú terítőanyagot kapunk. Óvodáknak, iskoláknak, háztartásoknak kültéri használatra is ajánlható. Mintás és egyszínű változatban egyaránt gyártják.

Zefír: vászonkötésű, sűrű szövésű pamutszövet. Fehérítve, tarkán szőve (kockás), esetleg apró kötésmintákkal teletűzdelve gyártják. Gyakran keverik poliészterrel. Lakásdíszítésre, ingek, blúzok, ruhák készítésére használják.