IPARI PROFESSZIONÁLIS MOSOGATÓGÉPEK

Az ipari mosogatógépek fő alkotó egységei:

• mosogató oldat tartály

• mosogató oldat szivattyú

• fűtőszál

• mosogató karok

• öblítő karok

• bojler az öblítővíz melegítéséhez

elektromos mágnesszelepek:

•  egy szelepes kivitel

•  két szelepes kivitel

PROFESSZIONÁLIS MOSOGATÓKÉPEK FAJTÁI:

1. Szakaszos üzemű mosogatógépek

Ezen belül:

• "kalapos" mosogatógépek

• bár-, vagy pohármosogatógépek

• fekete-edény mosogatógép (granulátumos)

• friss-víz rendszerű mosogatógépek

Kalapos mosogatógép

A kalapos mosogatógép két fázisból épül fel:

• vegyszeres mosogatás

• vegyszeres öblítés

Az effajta gép egy térben végzi a mosogatást és az öblítést. Nincs szárítás.

 Kalapos mosogatógép esetén a mosogatószer adagoló lehet:

• perisztaltikus, mely beeresztőszelepre van kötve

• mérőszondás adagoló, mely a mosólúg vezetőképességét méri

•  illetve az új internetes adagoló, mely idővezérlésen alapul

Öblítés szempontjából csak kétféle lehetőség van:

• perisztaltikus adagoló, ami szintén feltöltőszelepre van integrálva

• idővezérelt adagolás, ami szintén perisztaltikus adagolóval történik

2. Folyamatos üzemű mosogatógépek

Folyamatos üzemű mosogatógépek fehér-edény mosogatására használatosak. Alapvetően két fajtájuk létezik:

• szalagos (tányért közvetlenül a mosogatószalagra kell helyezni),

• rekesz továbbítós (a mosogató rekeszt szalag vagy rúd mozgatja).

A szalagos mosogatógép működése általában négy szakaszból épül fel:

• vegyszermentes előmosás

• vegyszeres főmosás

• vegyszeres öblítés

• szárítás

Adagolás szempontjából a mosogatószer adagoló lehet

• perisztaltikus adagoló, mely beeresztőszelepre van kötve,
• mérőszondás adagoló, mely a mosólúg vezetőképességét méri, illetve az
• új internetes adagoló, mely idővezérlésen alapul. 

Öblítés szempontjából csak kétféle lehetőség van:

• perisztaltikus adagoló, mely szintén feltöltő szelepre van integrálva;

• idővezérelt adagolás, mely szintén perisztaltikus adagolóval történik

IPARI PROFESSZIONÁLIS MOSOGATÓGÉPEK KARBANTARTÁSA 

A napi tisztítási teendőkről:

A gép használatától függően mosólúgot kell cserélni, jellemzően a reggeliztetés utáni mosogatás után, majd ebédeltetés és vacsoráztatás után is illik az elkoszolódott vizet lecserélni.

Rendszeresen ellenőrizni kell  a mosó és öblítőkarokat is, hogy megfelelő-e a víz- illetve mosogatószer adagolás, a karok nincsenek-e  elvízkövesedve.

Rendszeresen ellenőrizni kell a vegyszeradagolókat és az adagolókhoz tartozó vegyszeres kannák telítettségét, csatlakozásait. 

Minden nap végén engedjük le a a készülékből a mosólúgot, ellenőrizzük a fúvókákat és szükség szerint tisztítsuk őket! A mosogatógépet mossuk ki, majd a gépet kikapcsolt állapotban, nyitott ajtóval hagyjuk! Erre azért van szükség, mert zárt ajtónál bebüdösödik a mosogatógép.

A mosogatógép megfelelő állapotának megőrzése, illetve a megfelelő mosási hatásfok elérése érdekében célszerű a mosogatógépbe lágy vizet juttatni.  

A vízlágyítás többféleképpen történhet:

• történhet a mosogatógép és a vízcsatlakozás közt elhelyezett patronos vízlágyító segítségével

• központi vízlágyítással

A patronos vízlágyítót használattól függően időközönként regenerálni kell. A regenerálás előtt elzárjuk a vízlágyítóba érkező vizet majd lecsavarjuk a patron tetejét, feltöltjük a megadott mennyiségű sóval, visszazárjuk és a vízcsapot megnyitva átmosatjuk a rendszert, amíg a sós víz el nem tűnik a patronból kiáramló vízből.

A központi vízlágyítással annyi teendőnk van, hogy a vízlágyító berendezésnél található tartályban folyamatosan ellenőrizzük a  vízlágyító só mennyiségét. 

IDŐSZAKOS VÍZKŐTELENÍTÉS 

Szalagos mosogatógép esetében szórófejes flakon segítségével hordjuk fel a felületre a vízkőoldót, hagyjuk dolgozni a szert pár percig, ezután eltávolítjuk a felületről a szert. 

A víz keménységétől és a lágyítás mértékétől függően 2-4 hetente a gépek vízkőtelenítését el kell végezni. Nem habzó vízkőoldóval 5-10 %-os munkaoldatot hozunk létre a mosogatógépben, majd ezzel a munkaoldattal 3-5 mosogatási ciklust indítunk el, átmosva ezzel a gépet, majd leengedjük a munkaoldatot a gépből és kiöblítjük. 

Ajánlott vízkőoldónk erre a célra a Sutter Descaler vízkőoldó.

A krómacélnak kedvező hőtechnikai tulajdonságai vannak, magasabb hőmérsékleti tartományban kevésbé hajlamos torzulásra, a króm-nikkel acél viszont általában kedvezőbb korrózióvédelmet biztosít. A rozsdamentes acélok korrózióállósága egy passzív rétegre épül (alapozódik), mely oxigén hatására a felszínen képződik. A levegő oxigéntartalma már éppen elegendő a passzív réteg képződéséhez. Ez a réteg a mechanikus behatások hatására könnyen távozik. A passzivitás meggyorsított kialakulása, újraképzése oxigéntartalmú vízzel (csapvíz) történő kezelés által érhető el. A hatás oxidáló hatású savakkal (salétromsav) fokozható. Utóbbi eszközök akkor válnak szükségessé, ha erős kémiai igénybevétel áll fenn, aminek folyamán az acél passzivitása hamarabb elvész. Redukáló (oxigént elvonó), támadó hatású szerek, mint a sósav, a kénsavtartalmú anyagok, a kloridok és az ízesítőkoncentrátumok, mint a mustár, az ecetesszenciák, ízesítő kockák, a konyhai sóoldatok stb. a koncentrációtól és hőmérséklettől függően a passzív réteg kémiai sérüléséhez vagy zavarásához vezethetnek. Felléphet továbbá sérülés idegen rozsda által (más alkatrészről, szerszámról származó vagy szálló rozsda, illetve vasrészecskék), kémiai elemek képződése által, nemesfémek jelenlétében (csak a nemesebb fémek, mint a rozsdamentes acél vezetnek az acél sérüléseihez), valamint oxigénhiány által (levegőellátás hiánya). Ezért a következő alapszabályokat kell a rozsdamentes nemesacélból készülő készülékeknél figyelembe venni:

A rozsdamentes acélból készült készülékek felületét mindig tisztán kell tartani, és a levegőhöz jól hozzáférhetővé kell tenni. A készülékek fedelét a használat után nyitva kell tartani, hogy a levegőellátás biztosítva legyen.

Vízkő-, zsír-, keményítő- és fehérjerétegeket tisztítással rendszeresen el kell távolítani. E rétegek alatt a levegőellátás hiánya miatt korrózió alakulhat ki. A vízkőtelenítés 10%-os ecet-, foszforsavval érhető el.

A rozsdamentes acélból készült részeknek nem szabad hosszabb ideig koncentrált savakkal, ízesítőszerekkel, sókkal stb. érintkezésbe kerülniük. Savgőzök is elősegítik a rozsdamentes acél korrózióját, melyek a csempe és a padló tisztításakor képződnek. Az érintkező felületeket friss vízzel le kell öblíteni. Ezt a használat után is meg kell tenni, különösen a burgonya, tészta, rizs stb. sós vízben főzése után.

A rászáradó főzővízmaradékok magas koncentrációjú sóoldatokat képeznek, melyek pontszerű korróziót okoznak. Ezért különösen az üstöket használat után friss vízzel rögtön le kell öblíteni, illetve használat után a kihűlésig hideg friss vízzel kell feltölteni. Nem ajánlatos egy üstöt kizárólag egy főzési eljárásra használni (burgonyafőzés).

A rozsdamentes acélfelület lehetőleg ne sérüljön meg, különösen rozsdamentes acéltól eltérő fémektől óvjuk (alumínium). Idegen fémtárgyak, fémforgácsok által kémiai elemek keletkeznek, melyek korróziót okozhatnak. Minden esetben kerüljük a vassal és acéllal történő érintkezést, mert ezek idegen rozsdát vihetnek át. Ha a rozsdamentes acél vassal érintkezik (acélforgács, vastartalmú víz), az nagy valószínűséggel korróziót okoz. Friss rozsdásodási helyeket gyenge hatású súrolószerekkel vagy finom csiszolópapírral kezeljünk. Erősebb rozsdafoltok meleg, 2–5%-os oxálsavoldattal moshatók le.

Tisztításhoz nem szabad fehérítő hatású és klórtartalmú tisztítószereket alkalmazni. Tisztítás után alaposan le kell öblíteni és szárazra kell törölni a berendezéseket.