Milyen anyagokat nevezünk műanyagoknak?
A műanyagok mesterséges úton előállított, vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. Jelen vannak életünk szinte minden fontos területén a háztartásokban, a járművekben, az egészségügyben, az elektronikában, az űrkutatásban.
A feldolgozási technológiájuk alapján a műanyagokat alapvetően három fő csoportra lehet osztani:
-
a hőre keményedő,
-
a hőre lágyuló illetve
-
a rugalmas műanyagokra.
Műanyag felhasználása
Napjainkban a műanyagok előállítása és felhasználása rendkívüli ütemben növekszik. A műanyagok ma az életünk nélkülözhetetlen anyagaivá váltak, az emberiség egyik legfontosabb szerkezeti anyagai, melyek a háztartásoktól, az iparon keresztül az élet minden területén megtalálhatóak
Hétköznapi használatban a következő felhasználási módjai ismertek:
-
nyílászárók
-
műanyag edények
-
ruházatban található műanyagok
-
játékok
-
konyhai használati eszközök
-
csomagoló papírok, eszközök (nylon zacskó...stb)
-
műanyag padlók
-
szinte mindenhol jelen van az életünkben...stb
Egyéb felhasználások
- egészségügy
- mezőgazdaság
- építészet
- űrtechnológia
- gépkocsi gyártás
Műanyagok tulajdonságai:
-
szilárdság, merevség, keménység
-
ütésállóság
-
optikai jellemzők
-
vezetőképesség
-
hőállóság
-
bármilyen formát létrehozhatunk ebből az alapanyagból
-
változatos típusai több igényt is kiszolgálnak (lehet hőálló, merev, formálható, vízálló stb.)
-
könnyen újrahasznosítható
-
meglehetősen tartós anyag
-
könnyen javítható/pótolható
-
egyszerűen tisztítható
-
lúg- és saválló
Előnyeik mellett hatalmas nagy hátrányuk, hogy a természetben nem, vagy nagyon nehezen bomlanak le. Sajnos újrafelhasználásukra még nem született megfelelő megoldás. A tudomány törekszik a környezetterhelés csökkentésére és a természetben lebomló műanyagok kifejlesztésére.
Műanyag felületek tisztítása
A műanyagok tisztításánál a legfontosabb, hogy kerüljük a kemény eszközöket, mert azok megkarcolhatják a felületet. A karcolt felület könnyebben lesz újra szennyezett, a karcolásokból nehezebb eltávolítani a szennyeződést.
A műanyag felületeket elég egyszerű tisztítani. Mivel a legtöbb műanyag sav- és lúgálló így a szennyeződés dönti el, hogy mivel is takarítsuk a felületet. Amennyiben a szennyeződés még nem nagyon régi, először mindig kevésbé erős szerekkel- napi általános tisztítóval vagy enyhén savas napi takarításra javasolt vízkőoldóval próbáljuk meg a tisztítást. Zsíros olajos felületeket lúgos tisztítószerrel, a vízköves felületeket savas bázisúval tudjuk takarítani. Minden esetben oldott állapotban használjuk a vegyszereket.
Műanyag története
A műanyaggyártás története a 19.században indult, amikor egy Victor Regnault nevezetű úriember rájött, hogyan lehet létrehozni a PVC-t. Innentől kezdve folyamatosak voltak a felfedezések, amik újabb és újabb műanyagfajtákat hoztak létre. 1839-ben, alig egy évvel a PVC előállítása után, Charles Goodyear felfedezte a gumi előállításának módját, az ebonit felfedezése pedig a fia nevéhez köthető. Ezután jött a linóleum, a celluloid, és még számos más műanyag fajta, egészen a ma ismert műanyagok teljes tárházáig.
Bár a műanyagok előállítási módja már az 1800-as években ismertté vált számunkra, mégis egészen a huszadik századig kellett várni, hogy felmerüljön és meg is valósuljon az ipari termelésük. A PVC gyártása száz évvel a felfedezése után, 1938-ban indult meg – innentől tudtuk kihasználni a műanyag adta lehetőségeket az iparban.
Az 1920-as évektől vált lehetővé a polimer műanyagok előállítása, napjainkban pedig teljesen természetes, hogy az élet szinte minden területén használunk műanyagot.
Legtöbbet használt hőre lágyuló műanyagok
Polietilén (PE): sátorfólia, szatyor, palack, elektromos vezetők szigetelésére, vízvezeték, hordók, csövek, vezetékek, háztartási eszközök készítésére.
Polipropilén (PP): élelmiszeripari csomagolás, háztartási eszközök, járműalkatrész (például lökhárító), kötelek, húrok, szőnyegek, ragasztószalagok, tartályok, csomagolófóliák háztartási eszközök készítése.
Polisztirol (PS): csomagoló anyag, élelmiszer csomagolás, eldobható pohár, tányér, evőeszköz, CD és DVD tartók.
Ütésálló polisztirol (HIPS): mélyhűtőzacskó, csomagoló anyag, eldobható pohár.
Akrilnitril butadién sztirol (ABS): elektronikai eszközök borítása (például monitor, nyomtató, billentyűzet, törésálló burkolatok).
Poli-etilén-tereftalát (PET): üdítős palack, fólia, mikrohullámtűrő csomagolás.
Poliamid (PA): szál gyártás, csapágygolyó, horgászzsinór, autóipari borítások.
Poli-Vinil-Klorid (PVC): csőgyártás, kábelborítás, zuhanyfüggöny, ablakkeret, padlóburkoló, fóliák(viaszosvászon, linóleum), cipők és táskák készitésére felhasznált műbőr, elektronikai készülékek alkotórészei, játékok, szigetelők gyártására használt polimer.
Poliuretán (PU): szigetelő hab, tűzvédelmi hab, autóipar.
Polikarbonát (PC): CD, napszemüveg, pajzsok, biztonsági üveg, jelzőlámpa, lencsék.
Polivinilidén-klorid (PVDC): csomagolóipar (gyógyszer és élelmiszer), folpak.
Poli-tetrafluoro-etilén (PTFE): korrozív folyadékok edényei, tartályai készítésére és legjobban ismeretesen sütő felületek ragadásmentesítésére
Polisztirol: porózus anyagok (szivacsok), expandált sztirol (hő és hangszigetelő) és csomagolóanyagok gyártására.
Poli- metil-metakrilát (PMMA): üveg helyettesítésére
A legtöbbet használt hőre keményedő műanyagok
- Telítetlen poliészterek
- Fenol-formaldehid (PF)
- Vinil észterek
- Epoxigyanták
- Poliuretánok (PUR)
- Polikarbamidok (PU)
- Szilikongyanták
- Fenoplasztok
- Aminoplasztok
- Melamin-formaldehid gyanták
Rugalmas műanyagok
A rugalmas anyagok elasztomérek, amelyekben összegubancolódott makromolekulák vannak. Húzásra kiegyenesednek, megnyúlnak, a külső erő megszűntével visszanyerik eredeti alakjukat.