Az üveg rövid története

Az üveg, melyet jól ismerünk és használunk, hosszú múltra tekint vissza. Pliniusz elbeszélése alapján az üveget véletlenül fedezte fel néhány föníciai kereskedő, időszámításunk előtt kb. 5000-ben, akik Szíriában, a Belo folyó mentén szálltak partra. Tábortüzet gyújtottak, és edényeiket a rakományként szállított salétromtömbökre helyezték. A salétrom a tűz melegétől megolvadva és összekeveredve a part homokjával egy új átlátszó, folyékony anyagot képezett.

A legkorábbi, hitelesen datálható egyiptomi üvegtárgyak az i. e. 1470 körül készült, ún.III. Thotmesz-féle edények.

I. e. 500-ban Európában és a Közel-Keleten már épületekben is alkalmazták az üveget, jellemzően a falak kisebb réseinek kitöltésére, az ablaküveg kezdetleges formájaként. Ez a funkciója sokáig megmaradt; ilyen töredékeket találtak az i.sz. 79-ben elpusztult Pompeiiben is.

Mi is az az üveg?

Bármilyen furcsa is, de az üveget rendkívül nehéz meghatározni, így igen sok definíciója létezik. Ennek az is az oka, hogy a tulajdonságai ugyanúgy jellemzőek a szilárd, mint a folyékony anyagokra. Az üvegek kémiai szerkezete ugyanis a folyadékok állapotához hasonlóan véletlenszerűen alakul ki a megszilárdulás pillanatában, egy olvadt ömledékből. A folyékony üveg elhűlését nem tekinthetjük a halmazállapota átalakulásának, hiszen csak egy bizonyos hőmérsékleti tartományban megnő a viszkozitása, vagyis megkeményedik.

És bár az üveg régóta ismert anyag, mégsem ismerjük pontosan az atomos felépítését és szerkezetét. Az egyik definíció szerint az üveg tehát olyan, amorf (alaktalan) állapotú, szilárd anyag, amelynek egyes kémiai tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek. Egy másik szerint az üveg egy olyan, szervetlen összetételű keverékanyag, amely lehűlés közben kristályosodás nélkül jut mechanikailag szilárd állapotba. A magyar Náray-Szabó István pedig így adta meg az üveg meghatározását (1967): Az üveg nem-periódusosan elhelyezkedő atomokból vagy ionokból álló hálózat, amelynek részecskéit erős, az egész hálózaton három dimenzióban átvonuló kémiai kötések tartják össze. Ezt a definíciót szervetlen és szerves üvegekre egyaránt lehet alkalmazni.

Mintegy 100 000 féle üveget ismerünk, amelyek közül 7-800-at használunk a gyakorlati életben – ezek a kereskedelemben is kaphatók. Összetételük és ezzel tulajdonságaik eltérőek. 

Az üveg jellemzői

Fizikai jellemzői: Átlátszó, rideg, törékeny, rossz hővezető, hőtágulása igen csekély

Kémiai jellemzői: Eléggé ellenálló, csak a nátrium-fluorid támadja meg.

Takarítás-technológiai jellemzői: Érzékeny a hőmérséklet-változásra. Korróziót (elhomályosodást) okozhatnak: sósav, erős lúgok, kőimpregnáló szerek (szilán, sziloxán, szilikongyanta), mészkőtej, szilikátfesték, cement / betonmosó víz, kovasav.Karcosodást okozhat a kvarctartalmú por vagy homokszemek, melyek a rongyon vagy az üveg felületén lehetnek. Ezért éles vagy súroló eszközöket, illetve fémtárgyakat, mint pl. az acélgyapjú (dörzsi) vagy pengék nem használhatók az üvegfelület súrolására, tisztítására.

Mi  is az üveg padló?

Az üveglépcső, üvegfödém, vagy taposóüveg gyakran előfordul irodákban és magánházakban is. Megjelenését tekintve igen elegáns megoldás. A járható üveg egy minimum 3 rétegű, nagy szakítószilárdságú fóliával összeépített szerkezet, melynek a mérete és vastagsága terheléstől és igénybevételtől függően változik. Átláthatósága változtatható festési és dekorálási eljárásokkal.

Járható üvegpadló alkalmazható

• Lakásokban

• Irodában

• Bevásárló központokban

• Fitness termekben

• Éttermekben

• Kávézókban stb...

Az üvegpadló tisztítása, takarítása és ápolása

A legfontosabb, hogy a szemcsés szennyeződéseket távolítsuk el a felületről lehetőleg száraz takarítással.Ez történhet porszívóval, kefés szívófejjel, hogy a felületet ne karcoljuk, vagy mikroszálas moppal szárazolással. Éppen úgy, mint a többi mosható felület esetén érdemes elkerülni a felmosást, hiszen ezzel elkerüljük a vízkő- vagy a helytelen felmosási technika miatt képződő vegyszerfátyol kialakulását, megőrizzük az üveg szépségét.

Amennyiben szükség van mégis nyirkos vagy nedves takarításra, használjunk alkoholtartalmú napi tisztítószereket, pl. Sutter Zero Diamond bútor és üvegtisztítót mely szintén csíkmentesen és gyorsan szárad Trend Quality Ablaktisztítót, vagy Trend Quality Általános kézi alkoholos tisztítószert. A Sutter Professional Sutter Reflesh terméke is alkoholtartalmú, csíkmentesen szárad, kiválóan alkalmas bármely üvegfelület napi tisztítására.

Ha vízkőfátyolt találunk a felületen, használjunk eltávolítására vízkőoldót a megfelelő hígítású oldatban. Ajánlott termékünk a Sutter Decalc, melyet 3-5%-os oldatban szintén mikroszálas moppal érdemes takarítani.Saját márkás termékeink, pl. a Trend Quality Vízkő és rozsdaoldó, vagy a Trend Quality vízkő és rozsdaoldó szintén alkalmas a vízkő eltávolítására. Mindkét szert alkalmazhatjuk kézi és gépi takarításra is.  Amennyiben lehetséges, nedves felmosás után töröljük szárazra a felületet, így őrizve meg eredeti szépségét. Ügyeljünk a megfelelő hígításra, így előzhetjük meg a vegyszerfátyol kialakulását. 

Az üveget számtalan célra felhasználjuk; csomagolásra, lakásdíszítésre, térhatárolásra, hőszigetelésre... Amikor egy nyílászáróba üveget kell választani sokféle szempontot kell figyelembe venni: ilyen az átláthatóság, szilárdság, törésbiztosság, szín, esztétikum, vastagság, tömeg és még sorolhatnánk. A gyártási technológiák fejlődésével ma már üveg és üveg között is óriási különbségek vannak, így mindenki megtalálhatja a számára ideális megoldást, nem csak az építészetben, hanem az élet számos már területén is.

A modern üveggyártási technológiáknak és fejlesztéseknek köszönhetően, ennek a sokoldalú anyagnak az építészeten belüli alkalmazási területei is egyre bővülnek. Ezzel hozzájárulnak a magasabb életminőségünk kialakításához, valamint az energiatakarékossághoz is.
Jelenleg a szén-dioxid kibocsátás 80 százalékát a lakossági fűtőberendezések juttatják a légkörbe. Éppen ezért fontos kihívás az energiatakarékos házak építése, valamint a meglévők korszerűsítése. Mivel az épületek természetes megvilágításának érdekében a nyílászárók üveg felülete is jelentős nagyságú, emiatt a hőszigetelésben, ezáltal közvetve a fűtési energia felhasználásában is nagy szerepe van ezeknek az üvegfelületeknek. 

Az ablakok hőveszteségét részben az alkalmazott üvegszerkezetek okozzák, ám emellett jelentős a nyílászárók keretének nem megfelelő hőszigetelése is. Egy átlagos ablak teljes felületének nagyjából 70 százalékát az üvegfelület, 30 százalékát pedig a keret és a tok alkotja. Régebben az üveg átlátszóságát tekintették legfontosabb tulajdonságának, ami mai felfogásunk szerint már a tulajdonságok sorrendjében jócskán hátrább került. A szín, vastagság, tömeg, szilárdság, törésbiztosság, hőszigetelés, párakezelés; mind egyre fontosabbá váló tulajdonságok, bár kétségtelen, hogy egyes felhasználási területeken az átlátszóság is lényeges szempont maradt. A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány síküveg típust, melyek az építészeti felhasználásban is nagy jelentőséggel bírnak napjainkban.

A víztiszta üveg egy folyamatos üvegszalag olvasztott ónon történő úsztatásával készül. Teljesen átlátszó, víztiszta, azaz a rajta keresztül látott kép maximálisan színhelyes, és a fények erőssége is természetes benne. Felülete teljes mértékben sík. Olyan hőszigetelt üvegek készítésére használják, ahol fontos a magas fényáteresztés. Szimpla és dupla ablakok, üvegházak készítésekor is alkalmazható ez a típus, és megmunkálva számtalan felhasználási területet meghódított. A víztiszta, vagy float üveg előnyös tulajdonságai közül kiemelkedik, hogy edzhető, hajlítható, laminálható, és felhasználása sokrétű, az alkalmazás területei szerint.

Az anyagában színezett üveg teljesen átlátszó, akár csak az előbb említett float üveg. Olvasztási folyamat során kapja meg a végleges színét a hozzá adagolt fémoxidtól. Tehát ennek az üvegnek a színe, amit látunk, nem például laminálás, fóliázás eredménye, ami a float üvegnél is megvalósítható, hanem a szín az üveg agyagának minden részén egyenletes, amit a gyártási folyamat során kap meg. Az anyagukban színezett üvegek nagy mennyiségű napenergiát nyelnek el, ezáltal megakadályozza annak a beltérbe áramlását, így nyáron jelentős léghűtő szereppel bírnak. Ez a komfortérzetük mellett energiatakarékossági szempontokból is lényeges, mivel a csökkentő benti hőmérséklet miatt a légkondicionáló berendezések kisebb teljesítménnyel üzemelhetnek. Többféle színben gyártják, mint például a szürke, bronz, sötétkék, vagy a zöld. Felhasználásuk üveghomlokzatok, bútor üvegek, készítésekor is gyakori.

A fényvisszaverő, vagy reflexiós üveg egy fényvédő réteggel ellátott üveg, amelyen egy vékony fémoxid réteg van. Ez a réteg víztiszta és anyagában színezett üvegen is kialakítható. A bevonat egy kemény réteg, ami a környezeti változásoknak is ellenáll. Több árnyalata ismert; ilyenek például az ezüstös tükröződésű és kissé sárgás árnyalatú, szürkés kék csillogású vagy zöld egy kis ezüstös kék színnel. Látványosak, esztétikusak, amellett - az előbbihez hasonlóan - nyáron hővédő szerepük is van.

A lágybevonatos üveg valójában egy víztiszta float üveg, amelynek az egyik oldalára elektromágneses úton fém oxid réteget hordanak fel. Ettől a bevonattól az üveg színe a float üvegéhez képest csak kis mértékben változik. Ez a réteg a hőszigetelő szerkezetben az üvegtáblák közötti légrés felé néző, tehát a belső felületen helyezkedik el. Előnye, hogy a fény és napsugárzás szinte akadálytalanul jut be a helyiségbe, ezzel szemben az épületben keletkezett meleg belül marad. Hőszigetelt üvegként, azaz duplán szerelve és a kettő közötti rést gázzal töltve még fokozható a hőszigetelő képessége. Üvegfalak, télikertek, nagyméretű ablakok üvegtábláihoz használják fel. 

A biztonsági laminált üvegnek számos változata van. Ilyenek az átdobás gátló üvegek, betörés, lopás ellen védő üvegek, bizonyos mértékig golyóálló üvegek és a robbantás-biztos üvegek. Két vagy több síküveg, vagy mintás üveg összeállításából, víztiszta, vagy színes fóliákkal készül. A fólia határozza meg rugalmasságát, szilárdságát. Figyelemre méltó tulajdonsága, hogy amennyiben az üveg összetörik, a részek a fóliára ragadva csökkentik a sérülés lehetőségét, és vagyonvédelmi eszközként nehezítik a behatolást, betörést, hiszen az üveg összetörik ugyan, de a fólia összetartja, tehát továbbra is áthatolhatatlan.
Főként nyílászárókba, kirakatüvegnek és olyan helyeken használják, ahol fenn áll az illetéktelen behatolás esélye. Tetőablakok üvegezésére is ideális, hiszen törés esetén a szilánkokra törő üveg darabjai nem hullnak alá, a helyiségben tartózkodókra.
A biztonsági üvegek edzése egy hőkezelési eljárás, aminek köszönhetően, annak előnyösen megváltoznak fizikai tulajdonságai. Az edzett üvegnek megnövelt a lökés- és ütésállósága, továbbá a hőmérséklet-változásokkal szemben is nagyobb lesz az anyag ellenállósága. Az edzett üveg törés estén apró szemcsékre esik szét, melyek gyakorlatilag nem jelentenek balesetveszélyt.

A katedrál-, vagy mintás üveg két görgő közé folyamatosan öntött üveg. Minta kialakítható az üveg mindkét, vagy csak az egyik oldalán is. A katedrál üveg lehet víztiszta, sárga és bronz, néhány minta homokfúvott. Főként beltérre, díszítőüvegnek alkalmazzák, olyan helyekre, ahol a fényáteresztés igen, de az átláthatóság kevésbé fontos. 
A hőszigetelő-, vagy thermo üvegszerkezet már nem csak két, de háromrétegű, hőszigetelő üveggel is kapható, ahol a hőszigetelés a rétegek közötti térben lévő gáznak köszönhető. A háromrétegű üvegszerkezeteknél az első és harmadik üvegtábla lágy-fémbevonatos réteggel van ellátva. Az így kialakított szerkezet felülmúlja a kétrétegű, alacsony hőáteresztésű üvegszerkezetek értékeit.